Pesti Srácok

Kormányzati irodákat támadtak meg Koszovóban

Kormányzati irodákat támadtak meg Koszovóban

A koszovói belügyminisztérium két irodáját támadták meg a koszovói–szerb határon a helyi szerbek, így fejezve ki elégedetlenségüket, hogy a pristinai kormány döntése értelmében hétfő óta a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kell váltaniuk – közölte rendőrségi tájékoztatásra hivatkozva a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán szombaton.

A tájékoztatás szerint Zubin Potokban felgyújtották a gépjárművek regisztrációját végző irodát, míg Zvecanban két kézigránátot dobtak a helyi irodára, de azok nem robbantak fel. Egyik támadásban sem sérült meg senki. Az észak-koszovói szerbek hétfő óta akadályozzák a koszovói–szerb határon történő átkelést, mert szeptember 20. óta a koszovói fél leszedeti a szerb rendszámtáblákat a belépő autókról, helyettük pedig az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forint) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint eljött az ideje annak, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás rendszámtábláit, mert ez lehetővé tenné a szabadabb mozgást az emberek és az áruk számára, valamint csökkentené a feszültséget is a két ország határán. Pristina azt állítja, hogy nem jogellenes, ami történik, hiszen a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb–koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja Koszovó önálló állami létét, erre pedig nem kerülhet sor.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)