Pesti Srácok

Kövér László: a V4-ek vezetői egyetértenek abban, hogy az EU-nak nincs alternatívája

Kövér László: a V4-ek vezetői egyetértenek abban, hogy az EU-nak nincs alternatívája

A visegrádi országok közös céljának nevezte az Országgyűlés elnöke annak elérését, hogy az Európai Unió versenyképesebbé, hatékonyabbá, erősebbé váljon az egyre élesedő világversenyben. Kövér László a V4-ek házelnökeinek csütörtöki visegrádi találkozóján azt mondta, egyetértenek abban, hogy az EU-nak egyik ország számára sincs alternatívája.

Kövér László a V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) házelnöki konferenciájának zárásaként, a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tanácskozás első napirendi pontja Európa jövőjét, az értékek és érdekek témáját ölelte fel. Ezzel kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió jövője nem azonos Európa jövőjével. A vita, a konzultációsorozat, amelyet az EU elindított, Európa jövőjéről szól, ezért a magyar kormány szeretné, hogy formálisan ebben a vitában a délkelet-európai országok is részt vegyenek. Második napirendi pontként említette az Országgyűlés elnöke a V4 Plusz együttműködés elmúlt évekbeli tapasztalatait, azt, hogy az unión belüli, illetve kívüli, csatlakozásra váró, vagy EU-n kívüli partnerekkel milyen együttműködés alakítható ki. Kitért arra is, hogy pénteken a Parlamentben tartják – már tizedik alkalommal – a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáját, amelyen sürgetik majd az Európai Unió intézményeit, hogy gyorsítsák fel a délkelet-európai országok csatlakozási folyamatát. A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa is részt vesz.

Grendel Gábor, a szlovák parlament alelnöke arról beszélt, hogy minden államnak kicsit mások a prioritásai, de megvannak azok a területek, amelyek összekötik az országokat. Hozzátette, hogy Szlovákiában a legérzékenyebb érték ma az igazság, az igazságosság és az a törekvés, hogy visszaállítsák az emberek jogállamiságba vetett bizalmát. A szlovák politikus elmondta, három olyan területet jelöltek meg, amelyek összekötik a visegrádi országokat: az első a biztonság, mivel ütközőzónában vannak az illegális migráció tranzitállamaként, a második közös ügy a további államok uniós integrációja, a harmadik pedig a közös agrárpolitika. Úgy fogalmazott: ha le tudták küzdeni a negyven évig tartó totalitárius rendszerek nyomását, hogy megváltoztassák az értékrendjüket, "akkor mindent le tudnak küzdeni". Radek Vondrácek, a cseh képviselőház elnöke emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta harminc év gyarapodást éltek meg a V4-ek.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Elmondta, egész nemzedékek számára jelentene tragédiát, ha ezt az államszövetséget valamilyen baj érné, kívánatosnak tartják, hogy a vitákban a visegrádi országok hangja is hallható legyen. Szükségszerűnek nevezte az unió bővítését a délkelet-európai országokkal, ha ezt az EU nem teszi meg "más lép a helyünkbe". Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke az EU-n belüli problémák megoldásáról szólva úgy vélekedett:

– szorgalmazta. Annak a véleményének adott hangot, hogy a V4-eknek dolgozniuk kell a versenyképességük fejlesztésén. Fontosnak tartotta, hogy támogassák Ukrajna és a délkelet-európai országok uniós csatlakozási törekvését, és célként jelölte meg, hogy "maradjunk meg a legszabadabb és legdemokratikusabb közösségnek a világban". Tomasz Grodzki, a lengyel szenátus elnöke elmondta, teljes egyetértés volt abban, hogy a keleti partnerségnek, illetve a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának elsőbbséget kell élveznie, ha ezek az országok teljesítik az integráció feltételeit. Hozzátette, a bővítés elősegítéséért a V4-eknek meg kell osztaniuk tapasztalataikat a csatlakozni kívánó országokkal. Ryszard Terlecki, a lengyel szejm alelnöke hozzászólásában a szolidaritást, a törvényességet, a V4 országok értékeinek tiszteletben tartását és az Európai Unió nyitottságának szükségességét emelte ki. Meglátása szerint a szolidaritáshoz tartozik, hogy a tagállamok szavazatának azonos súlya legyen. Kijelentette, több törvényességet várnak el az uniótól. A szervezet és annak intézményei nem kerülhetik meg az alapszerződésben foglalt elveket, mert az EU ezekre épül. Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy a kontinensnek ezen a részén vannak olyan elemek, amelyek önazonosságunkhoz, függetlenségünkhöz tartoznak. Olyan hagyományos értékek – tette hozzá –, amelyekhez "nem illeszkedik az a szokásforradalom, melyet megpróbálnak ránk kényszeríteni". Ryszard Terlecki véleménye szerint az uniónak egész Európa felé nyitva kell állnia, és a csatlakozni vágyó országoknak pontos ütemtervet kell biztosítania.

– hangsúlyozta a lengyel politikus.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)