Pesti Srácok

Kövér László: a V4-ek vezetői egyetértenek abban, hogy az EU-nak nincs alternatívája

Kövér László: a V4-ek vezetői egyetértenek abban, hogy az EU-nak nincs alternatívája

A visegrádi országok közös céljának nevezte az Országgyűlés elnöke annak elérését, hogy az Európai Unió versenyképesebbé, hatékonyabbá, erősebbé váljon az egyre élesedő világversenyben. Kövér László a V4-ek házelnökeinek csütörtöki visegrádi találkozóján azt mondta, egyetértenek abban, hogy az EU-nak egyik ország számára sincs alternatívája.

Kövér László a V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) házelnöki konferenciájának zárásaként, a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tanácskozás első napirendi pontja Európa jövőjét, az értékek és érdekek témáját ölelte fel. Ezzel kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió jövője nem azonos Európa jövőjével. A vita, a konzultációsorozat, amelyet az EU elindított, Európa jövőjéről szól, ezért a magyar kormány szeretné, hogy formálisan ebben a vitában a délkelet-európai országok is részt vegyenek. Második napirendi pontként említette az Országgyűlés elnöke a V4 Plusz együttműködés elmúlt évekbeli tapasztalatait, azt, hogy az unión belüli, illetve kívüli, csatlakozásra váró, vagy EU-n kívüli partnerekkel milyen együttműködés alakítható ki. Kitért arra is, hogy pénteken a Parlamentben tartják – már tizedik alkalommal – a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáját, amelyen sürgetik majd az Európai Unió intézményeit, hogy gyorsítsák fel a délkelet-európai országok csatlakozási folyamatát. A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa is részt vesz.

Grendel Gábor, a szlovák parlament alelnöke arról beszélt, hogy minden államnak kicsit mások a prioritásai, de megvannak azok a területek, amelyek összekötik az országokat. Hozzátette, hogy Szlovákiában a legérzékenyebb érték ma az igazság, az igazságosság és az a törekvés, hogy visszaállítsák az emberek jogállamiságba vetett bizalmát. A szlovák politikus elmondta, három olyan területet jelöltek meg, amelyek összekötik a visegrádi országokat: az első a biztonság, mivel ütközőzónában vannak az illegális migráció tranzitállamaként, a második közös ügy a további államok uniós integrációja, a harmadik pedig a közös agrárpolitika. Úgy fogalmazott: ha le tudták küzdeni a negyven évig tartó totalitárius rendszerek nyomását, hogy megváltoztassák az értékrendjüket, "akkor mindent le tudnak küzdeni". Radek Vondrácek, a cseh képviselőház elnöke emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta harminc év gyarapodást éltek meg a V4-ek.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Elmondta, egész nemzedékek számára jelentene tragédiát, ha ezt az államszövetséget valamilyen baj érné, kívánatosnak tartják, hogy a vitákban a visegrádi országok hangja is hallható legyen. Szükségszerűnek nevezte az unió bővítését a délkelet-európai országokkal, ha ezt az EU nem teszi meg "más lép a helyünkbe". Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke az EU-n belüli problémák megoldásáról szólva úgy vélekedett:

– szorgalmazta. Annak a véleményének adott hangot, hogy a V4-eknek dolgozniuk kell a versenyképességük fejlesztésén. Fontosnak tartotta, hogy támogassák Ukrajna és a délkelet-európai országok uniós csatlakozási törekvését, és célként jelölte meg, hogy "maradjunk meg a legszabadabb és legdemokratikusabb közösségnek a világban". Tomasz Grodzki, a lengyel szenátus elnöke elmondta, teljes egyetértés volt abban, hogy a keleti partnerségnek, illetve a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának elsőbbséget kell élveznie, ha ezek az országok teljesítik az integráció feltételeit. Hozzátette, a bővítés elősegítéséért a V4-eknek meg kell osztaniuk tapasztalataikat a csatlakozni kívánó országokkal. Ryszard Terlecki, a lengyel szejm alelnöke hozzászólásában a szolidaritást, a törvényességet, a V4 országok értékeinek tiszteletben tartását és az Európai Unió nyitottságának szükségességét emelte ki. Meglátása szerint a szolidaritáshoz tartozik, hogy a tagállamok szavazatának azonos súlya legyen. Kijelentette, több törvényességet várnak el az uniótól. A szervezet és annak intézményei nem kerülhetik meg az alapszerződésben foglalt elveket, mert az EU ezekre épül. Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy a kontinensnek ezen a részén vannak olyan elemek, amelyek önazonosságunkhoz, függetlenségünkhöz tartoznak. Olyan hagyományos értékek – tette hozzá –, amelyekhez "nem illeszkedik az a szokásforradalom, melyet megpróbálnak ránk kényszeríteni". Ryszard Terlecki véleménye szerint az uniónak egész Európa felé nyitva kell állnia, és a csatlakozni vágyó országoknak pontos ütemtervet kell biztosítania.

– hangsúlyozta a lengyel politikus.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.