Pesti Srácok

A nemzet vértanúira emlékeztek Aradon

A nemzet vértanúira emlékeztek Aradon

Járványellenes intézkedések mellett emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc 172 évvel ezelőtt kivégzett tábornokairól Aradon. A minorita templomban tartott szentmisén Kovács Gergely érsek szentbeszédében elmondta: az egyházi gyakorlatban a hitükért meghalt keresztényeket tekintik vértanúknak, Aradon azonban a nemzet vértanúiról beszélünk. Ők nem a hitükért, hanem a magyar szabadságért áldozták életüket. Többségük nem magyarnak született, de felesküdött Magyarországra, és az adott szavához a végsőkig hűséges maradt.

– tette fel a kérdést. Az érsek a szertartás végén azért könyörgött, hogy az aradi hősöknek méltó utódnemzete legyünk.

A Megbékélés parkjában, a Szabadság szoborcsoport mellett tartott beszédében Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja kijelentette: az 1848-ban kialakított törvényi keretek ma is érvényesek és korszerűek. Az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök vértanúsága a főkonzul szerint azt üzeni a jövendő magyarjainak, hogy az áldozatként hullatott vérből mindig új élet sarjad.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a főkonzul.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett, hogy a szövetség számára Arad nemcsak a vértanúk példáját, hanem a Szabadság-szoborcsoport kiszabadításának és újbóli felállításának a küzdelmét is jelentette.

– jelentette ki. Megemlítette: most nem egy elnyomó hatalom, hanem egy vírus áll a szabadság útjában. Arra biztatta a jelenlevőket, hogy oltassák be magukat. A politikus arra is kitért, hogy az RMDSZ négy évi kormányzásra készült, és a jelenlegi romániai zavaros belpolitikában a szövetség az egyedüli biztos pont a közösség számára.

CălinBibarț, Arad polgármestere gratulált a magyarságnak, amiért évről évre megemlékeznek a hőseikről. Hozzátette: a tábornokok a szabadság és a méltóság ideáljáért áldozták fel az életüket, és a nemzet szeretete állt az ideáljaik mögött. Az estébe hajló aradi megemlékezés koszorúzással zárult.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.