Pesti Srácok

Varga Judit: Magyarország élen jár az igazságszolgáltatás digitalizációjában

Varga Judit: Magyarország élen jár az igazságszolgáltatás digitalizációjában

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korunk legnagyobb lehetősége, ugyanakkor legnagyobb kihívása is, amely érinti az igazságszolgáltatási rendszereket is – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden, Gödöllőn, az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége keretében tartott igazságügy-miniszteri konferencián. A tanácskozást megelőzően újságírók előtt a miniszter arról beszélt, hogy az állampolgárok, vállalkozások jogosan várják el, hogy az igazságszolgáltatás, a hatóság minél gyorsabban, minél hatékonyabban intézze ügyeiket, éppen ezért az elektronikus szolgáltatások és lehetőségek tárházát itt is bővíteni kell.

– hívta fel a figyelmet Varga Judit. Emlékeztetett: az Európa Tanács 70 évvel ezelőtt olyan szervezetként jött létre, amely a tagállamok sokszínűségét, kulturális, történelmi hagyományait elismerve igyekszik a közös értékeket, az emberi jogokat előbbre vinni és megőrizni, és ebben a szellemben zajlik a keddi tanácskozás is. Varga Judit kiemelte, hogy minden tagállam a maga módján ad válaszokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira, azonban fontos olyan minimum sztenderdeket találni, amelyek később ezeket a rendszereket összekapcsolhatóvá teszik, hogy az állampolgárok egy határon átnyúló ügylet során se ütközzenek akadályba.

Hangsúlyozta: nagyon fontos az adatvédelem, a tisztességes eljárás és minden magas emberi jogi garancia betartása a digitalizációval, illetve szintén fontos, hogy a mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatás területén milyen mértékben tudja átvenni az ember szerepét, és melyek azok a területek, ahol mindenképp meg kell tartani az emberi tényezőt. Közölte azt is, hogy a konferencián részt vesz az ET mesterséges intelligenciával foglalkozó ad hoc bizottságának vezetője, illetve a bíróságok együttműködésével foglalkozó bizottság vezetője is; ők a tanácskozás szakmai irányítását látják el. A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az IM célja, hogy egy egységes jogiszemély-nyilvántartással tovább lendítse a jogi versenyképességet Magyarországon, illetve az e-government helyett egyfajta m-governmentet, azaz mobil applikációkra épülő igazságszolgáltatási elérhetőségi rendszereket építsen.

PestiSracok facebook image

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros magyar elnöksége keretében szervezett legmagasabb rangú igazságügyi konferencián részt vesz Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára, valamint 38 tagállam delegációja. Magyarország május 21. és november 17. között tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki szerepét.

Forrás: MTI; Fotó: Varga Judit Facebook-oldala

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.