Pesti Srácok

A magyar határkerítés 2015 óta védi az Európai Unió külső határát

A magyar határkerítés 2015 óta védi az Európai Unió külső határát

A magyar határkerítés 2015 óta védi nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió biztonságát is. Orbán Viktor épp néhány napja beszélt arról, hogy továbbra is küzd azért, hogy Brüsszel fizesse ki a védekezés költségeinek egy részét, az a pénz ugyanis jobb helyen lenne a magyar családoknál – hangzott el az M1 Híradójában.

Hat évvel ezelőtt a migránsok naponta tízezrével érkeztek a balkáni útvonalon a déli határhoz. A bevándorlók nem törődtek a szabályokkal, papírok nélkül, a zöldhatáron keresztül, egyszerűen besétáltak az Európai Unió területére. A legtöbben Németországba akartak jutni. Azt mondták: Angela Merkel kancellár várja őket. Százak torlódtak fel 2015 szeptemberében a Keleti pályaudvarnál, leállt a nemzetközi vasúti forgalom. Amíg Brüsszel és Nyugat-Európa azon volt, hogy megszervezze az illegális migrációt, addig Magyarország azon dolgozott, hogy megállítsa: kerítést épített a szerb–magyar határra. A 175 kilométer hosszú, négy méter magas akadály azonban még jobban feldühítette a bevándorlókat. A magyar kerítés azóta is áll és védi az Európai Unió külső határát – idézték fel az M1 Híradójában. A migrációs nyomás ugyanis folyamatos a déli határon. Idén meghaladta a százezret a határsértésnél próbálkozók száma. Ez csaknem négyszerese az egy évvel korábbinak.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György szombaton azt mondta: ilyen nagyságrendű veszély legutóbb 2015-ben fordult elő. A határt figyelő kamerák felvételeiből kiderül, hogy az illegális bevándorlók csoportosan érkeznek és létrákat hoznak magukkal. A hatóságoktól sem riadnak vissza: kövekkel és husángokkal támadnak rájuk. Ha pedig nem sikerül átjutniuk Magyarország területére, akkor a létrákat arra használják, hogy kárt tegyenek a rendőrautókban. Brüsszel viszont továbbra sem ad pénzt az illegális migráció visszaszorítására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég kijelentette: Brüsszel nem fizet azért, hogy a külső határain falakat építsenek.

Magyarországnak eddig hatszáz milliárd forintba került a határvédelem. Orbán Viktor pénteken azt mondta: úgy lenne méltányos, ha Brüsszel legalább egy részét kifizetné. A miniszterelnök hozzátette: ha kérik Nyugaton, akkor lehet nyitni egy folyosót, amin felmasírozhatnak a bevándorlók akár Svédországig is, de ez nem változtat azon, hogy a magyarok szerint a migráció rossz. És – mint fogalmazott – amíg nemzeti kormány van, addig Magyarország sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek.

PestiSracok facebook image

Forrás: Híradó.hu; Fotó: MTI/AP/Jánisz Papanikosz

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.