Pesti Srácok

Az erdélyi magyar állampolgárok 42 százaléka venne részt a magyarországi választásokon

Az erdélyi magyar állampolgárok 42 százaléka venne részt a magyarországi választásokon

Egy közvélemény-kutatás szerdán ismertetett eredményei szerint a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok 42 százaléka venne részt a magyarországi parlamenti választásokon, és jelentős többségük a Fideszt támogatná. Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős mintán készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették szerdán, egy kolozsvári sajtótájékoztatón.

A közvélemény-kutatásból kiderült: a felnőtt korú erdélyi magyar lakosság körülbelül hatvan százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és az elmúlt évek méréseihez hasonlóan körülbelül 25 százalék nem szándékozik igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon. A pártpreferencia tekintetében nem történt változás: az állampolgársággal rendelkező, szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége (83 százalék) a Fideszre szavazna. A legnépszerűbb ellenzéki párt, a Jobbik erdélyi támogatottsága négy százalékos. A közös ellenzéki lista nem mozgósítja az erdélyi ellenzéki szavazókat. Míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen hét százalékot tesz ki, addig a közös listára a megkérdezettek mindössze három százaléka szavazna.

A választásokon részt venni szándékozó erdélyi magyarok 57 százaléka nyilatkozta, hogy tisztában van a választási folyamattal, de fele azt közölte: jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrában. A megkérdezettek 32 százaléka válaszolta, hogy nem tudná egyedül a regisztrációs folyamatot végigcsinálni, 26 százalék pedig azt, hogy nem tudja, hogyan kell kitölteni a levélszavazathoz mellékelt űrlapot.

A felmérésből kiderült: a válaszadók leginkább az erdélyi magyar politika iránt érdeklődnek (38 százalék), ezt követi a magyarországi politika (25 százalék), legkevésbé pedig a romániai politika érdekli őket (16 százalék). Az erdélyi magyarok körében továbbra is Orbán Viktor a legismertebb és legrokonszenvesebb politikus. A megkérdezettek 94 százaléka ismeri, 89 százaléka rokonszenvesnek tartja. A miniszterelnök mindkét területen megelőzi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét (89, valamint 78 százalék). Orbán Viktor mellett három magyarországi politikus ismertsége haladja meg az 50 százalékot: Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijjártó Péter (69 százalék) és Karácsony Gergely (59 százalék). Míg a kormánypárti politikusok rokonszenvindexe pozitív, addig valamennyi ellenzéki politikusé negatív. A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi 45–45 százalékkal. A felmérés arra is rávilágított, hogy 2013 óta csökkent az erdélyi magyaroknak a magyarországi politikával kapcsolatos tájékozottsága.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)