Pesti Srácok

Az LMBTQ-propaganda a magyar néptáncot is haladóbbá tenné

Az LMBTQ-propaganda a magyar néptáncot is haladóbbá tenné

Az LMBTQ-propaganda és a magyar hagyományőrzés nem fér meg egymás mellett: erre hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Magyari Sándor, aki a Pesti TV új műsora, a Számok és tények állandó vendége. A Posztok.hu alapítója egy 444-es cikket idézett fel, ahol a magyar néptáncot gyalázzák a liberális elvekkel, ahol nem férfi és nő táncol, hanem vezető és a vezetett.

A természet a létfenntartáshoz úgy alkotta saját törvényeit, hogy egy férfira és egy nőre legyen szükség. Ezt hangsúlyozza a néptáncban a koreográfia is: a férfi mozdulatok a férfias, a női a nőies vonásokat emeli ki. Magyari Sándor Facebook-oldalán ennek kapcsán figyelmeztetett: ezeket az évszázados hagyományainkat erőszakolja meg az LMBTQ-propaganda nyomulása. A Posztok.hu alapítója egy képet is csatolt, amelyen a baloldali gyalázat megvalósítói láthatók: Varva Júlia, aki Amszterdamban, Oláh Balázs Salzburgban, Farkas Gergő János pedig Stockholmban szívta magába a haladó eszméket.

Varva Júlia aki Amszterdamban, Oláh Balázs Salzburgban, Farkas Gergő János pedig Stockholmban szívta magába a haladó eszméket. Fotó: Facebook/Magyari Sándor

Magyari Sándor azt írta, a fent említettek véleménye szerint helytelenek a magyar néptánc heteronormatív struktúrái, jelesül, hogy minden ember heteroszexuális, és bináris nemű, tehát nő és férfi. Ezért ők például nem is használják a foglalkozások alatt a férfi és női szerep kifejezéseket, helyette a vezető és a vezetett fogalmakkal élnek – részletezte a Pesti TV új műsorának állandó vendége.

PestiSracok facebook image

– zárta bejegyzését Magyari Sándor.

Forrás/fotó: Facebook/Magyari Sándor

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!