Garantálni kell a gazdák műtrágyaellátását
Pécs, 2020. április 22.
Vetőgép egy szántóföldön Pécs-Hird közelében 2020. április 22-én. Április 22. a Föld napja. A világméretű környezetvédelmi akciónap társadalmi kezdeményezésként 1970-ben indult az Egyesült Államokból, Magyarországon 1990 óta tartják meg.
MTI/Sóki Tamás
A műtrágyaárak drasztikus emelkedése az egész mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érezteti hatását. Az áremelkedésnek számos összetevője van, a hazai piacot pedig a műtrágyakartellezés és Bige László minapi bejelentése is megingatta – írja közleményében a Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Mint ismeretes, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellezést tárt fel, és 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. A GVH vizsgálata szerint több hazai szereplő – köztük kiemelten a Nitrogénművek Zrt. és vállalatcsoportja – éveken át jogsértően akadályozta az árversenyt, valamint az importot. A magyar polgárokat, illetve a hazai gazdálkodókat közvetetten ért hatalmas károkozás mértékét pedig még megbecsülni sem lehet, hiszen alapvető mezőgazdasági inputanyagokról van szó. A MAGOSZ és a NAK üdvözli a GVH döntését, és a hatóságokat arra kéri, hogy a jövőben is szigorúan járjanak el az ilyen jellegű törvénysértések, inkorrekt magatartás esetében, valamint határozottan lépjenek fel annak megakadályozásáért.
A két agrárszervezet felháborítónak tartja azt is, hogy a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa fenyegetésnek beillő nyilatkozatot tett a gazdák irányába, miszerint idén csak egy napig tervezik kiszolgálni a magyar vevőket, onnantól fogva májusig minden árut külföldre kötnek le. Vagyis, aki azon a napon nem tud műtrágyát lekötni náluk, az jövő májusig nem is vásárolhat a monopolhelyzetben lévő cégtől. A MAGOSZ és a NAK egyetért az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát.
Az elmúlt időszakban a világ műtrágyapiacán jelentős áremelkedés tapasztalható. Ennek egyik okozója az energiaköltségek gyors és jelentős növekedése, ugyanis a nitrogéntartalmú műtrágyák előállításához nélkülözhetetlen – a költségek legnagyobb részét adó – földgáz az előző év ugyanezen időszakához képest több mint tízszeres áron cserél gazdát a tőzsdén. Míg 2020 októberében az átlagár megawattóránként 14 euró körül alakult, addig a múlt hónapban a földgáz európai ára 156 eurónál járt. Emellett a forint alacsonyabb árfolyama és a nemzetközi szállításoknak a koronavírus-járvány kapcsán helyenként és időnként fellépő akadályai is az áremelkedés irányába hatottak és hatnak. A mezőgazdaságban a műtrágyák árának emelkedése jelentős költségnövekedést eredményez, ami túlmutat a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésen; a költségnövekedés az állattenyésztésbe, élelmiszeriparba is áttevődik. Példaként: míg egy intenzíven termelő, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó korábban hektáronként 50–85 ezer, jelenleg már 205–255 ezer forint értékben juttat ki a földjére műtrágyát. Ugyan a termények ára is emelkedett, de a termelők nem realizálhatnak többlethasznot, sőt, veszteségesek lehetnek a drasztikus inputanyagár-növekedés miatt. Továbbá a műtrágyaár jelentős emelkedése miatt sokan nem tudják majd a szükséges összeget fordítani a kívánt termésszint eléréséhez.
Forrás: a MAGOSZ és a NAK közleménye; Fotó: MTI/Sóki Tamás
