Mintaadóvá váltak a magyar határvédelmi intézkedések
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pénteken Hercegszántón fejtette ki, hogy a magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időben több európai ország számára mintaadóvá váltak, hiszen a határkerítés építése mellett döntött Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is.
A kormányszóvivő álláspontja szerint az elmúlt években végérvényesen bebizonyosodott, hogy a határvédelem legeredményesebb formája és módja a fizikai határtorlasz, a kerítésépítés.
A hat éve még egyedüli magyar álláspont lassan többségivé válik Európában
– tette hozzá. Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja 2015 óta egyértelmű: "mi piros lámpát mutatunk az illegális migrációnak, nem pedig zöld utat adunk".
Egy ország csak akkor tudja felelősségteljesen garantálni állampolgárainak biztonságát, ha olyan elemi követelményeknek is meg tud felelni, mint a határ ellenőrzése vagy a határ védelme. Amikor Magyarország erre az útra lépett, tehát határkerítést emelt, és elkezdte védeni a határait, akkor gyakorlatilag minden fronton támadások kereszttüzébe került
– fogalmazott. A kormányszóvivő emlékeztetett: a kormány eddig több mint 1,5 milliárd eurót, csaknem 600 milliárd forintot költött el határvédelemre, nemcsak a magyar embereket és a magyar határt, hanem az egész Európai Uniót védve az illegális migrációtól. Így jogosan elvárható, hogy Brüsszel térítse meg a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit. Szentkirályi Alexandra szerint látszik azonban kettős mérce Brüsszel álláspontjában, hiszen amikor Magyarország lépett fel nagyon határozottan az illegális migrációval szemben, akkor azt csak elítélő nyilatkozatok kísérték.
Most pedig, hogy Lengyelország és Litvánia tesz hasonló lépéseket, azt támogatás övezi az Európai Unióból, még ha valós segítség egyelőre nem is tapasztalható
– mutatott rá. Hangsúlyozta: a lengyel–litván határon történő események egy jól érzékelhető fenyegetést jelentenek egész Európa számára, és "így talán Brüsszelben is kezdenek szépen lassan felébredni, hogy az az álláspont, amit már hat éve képvisel a magyar kormány, mégiscsak helyes, és érdemes az illegális migrációnak egy nagyon határozott nemet üzenni most már Brüsszelből is". Mint mondta, a magyar kormány nem szeretné, "ha Magyarország falvai és városai olyan sorsra jutnának, mint megannyi nyugat-európai település, ahol gyakorlatilag no-go zónákkal, bűnözéssel és terrorral lehet találkozni".
Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig az itt élők sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek, így van ez a migráció kérdésében is
– hangoztatta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a sajtótájékoztatón elmondta: míg az elmúlt év novemberéig országosan 32 653 határsértővel szemben intézkedtek, addig az idei évben már 103 831 határsértőt fogtak el, amely több mint háromszoros növekedést jelent. Ismertetése szerint Bács-Kiskun megyében csütörtök éjfélig 53 844, míg Csongrád-Csanád megyében 41 265 határsértőt tartóztattak fel. Hasonló tendencia tapasztalható az embercsempészés tekintetében is, hiszen Bács-Kiskun megyében eddig 208, Csongrád-Csanád megyében pedig 201 embert fogtak el, míg országosan összesen 1050 embercsempésszel szemben intézkedtek már, miközben az elmúlt év hasonló időszakában mindössze 356 ilyen eset volt. Bakondi György szerint két szempont van, amelyek miatt egy jelentősen veszélyes, a 2015-ös helyzetnél is veszélyesebb migrációs helyzet alakul ki Európa határain. Egyrészt a régi spanyol, olasz és balkáni útvonal mellett új helyzetként jelentkezik a lengyel–litván–belarusz határon kialakult súlyos migrációs krízis, másrészt pedig veszélyt jelent az afgán helyzet kiszámíthatatlansága is, az esetlegesen útnak induló nagy létszámú "új hazát keresők" miatt.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a határ menti településeken élők helyzetét a kilencvenes évek végétől a szerb polgárháború, most pedig az egyre fokozódó nyomást jelentő migráció nehezíti.
2015-ben a baloldal álproblémának nevezte az illegális bevándorlást, a Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldal pedig napjainkban is támogatja a bevándorlást, lebontaná a kerítést és befogadná a migránsokat
– fogalmazott.
A térségben élőknek éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan kormánya maradjon Magyarországnak, amely ugyanúgy, ahogy eddig, továbbra is megvédi a déli határszakaszt a migrációtól
– fűzte hozzá Zsigó Róbert.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás
