Pesti Srácok

Putyin szerint a Nyugat nem veszi komolyan az orosz figyelmeztetéseket

Putyin szerint a Nyugat nem veszi komolyan az orosz figyelmeztetéseket

A Nyugat nem veszi komolyan a moszkvai figyelmeztetéseket, hogy ne lépje át az orosz érdekek "vörös vonalát" – jelentette ki Vlagyimir Putyin a moszkvai diplomáciai tárca kibővített kollégiumának ülésén elmondott beszédében. Az orosz elnök arra is rámutatott, hogy a Fekete-tengeren megtartott nyugati hadgyakorlat "túllépi a kereteket" és hogy az orosz államhatártól 20 kilométerre repülnek hadászati bombázók.

– fogalmazott az orosz államfő. Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak komoly és hosszútávú biztonsági garanciákat kell kérnie és kapnia a Nyugattól. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain, és ez ügyben "figyelmeztetéseket" is küldött, amelyek feszültséget eredményeztek. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy megnőtt az operatív reagálást megkövetelő regionális konfliktusok száma.

Az elnök szerint a NATO Oroszországgal szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és folyamatosan közelíti infrastruktúráját az orosz határok felé, amire megfelelő választ helyezett kilátásba. A szövetséget hibáztatta a párbeszéd mechanizmusainak lerombolása miatt, emlékeztetve a szövetség mellett működő orosz misszió diplomatáinak kiutasítására, amelyre Moszkva a képviselet bezárásával reagált. Hangsúlyozta, hogy a katonai és a politikai feszültség csökkentése nemcsak Oroszország, hanem egész Európa érdekében áll.

PestiSracok facebook image

Nehezményezte továbbá, hogy az EU szankcióival eltaszítja Oroszországot, ami beszűkíti az együttműködés lehetőségét. Putyin szerint az elválasztó vonalak a kontinensen nem vezetnek jóra és kifejezte Oroszország érdekeltségét a jószomszédi, konstruktív viszonyban. Elégtelennek minősítette az orosz–amerikai kapcsolatok minőségét, és kifejezte készségét a konstruktív párbeszédre. Mint mondta, a Joe Biden amerikai elnökkel júniusban megtartott genfi csúcstalálkozója teret nyitott a kapcsolatok javítására. Fontosnak nevezte, hogy mindkét fél teljesítse az ott elért megállapodásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal állami televíziónak nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Putyin és Biden még az év vége előtt kapcsolatba lépjen egymással. Tájékoztatása szerint a párbeszéd formájáról és konkrét dátumról még nem született megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a megbeszélés csak jövőre lesz. Szerdán egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tárgyalt egymással a kétoldalú kapcsolatfelvétel ügyében. Patrusev csütörtökön, ugyancsak a Pervij Kanalnak nyilatkozva azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel nem fog elhúzódni.

Putyin a külügyminisztériumban csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev demonstratívan nem teljesíti az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai válság még távol van a rendezéstől. Az orosz elnök szerint az ukrán vezetés gyakorlatilag bátorítást kap a minszki megállapodások lebontásához vezető úton a Nyugattól, amely azzal, hogy halált okozó harci eszközöket szállít Kijevnek, kiélezi a Donyec-medencei válságot.

Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró migránsokkal szemben. Kifogásolta, hogy a Nyugat szerinte Minszk elleni nyomásgyakorlásra próbálja meg felhasználni a migrációs válságot, és közölte, hogy Oroszország még jobban el fogja mélyíteni az integrációt Fehéroroszországgal. Egyúttal a tárgyalások megkezdését indítványozta a fehérorosz kormány és az ellenzék között.

– mondta. Vlagyimir Putyin szólt egyebek között arról is, hogy az afganisztáni helyzet romlása miatt pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosít a déli határa mentén.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)