Pesti Srácok

Gulyás Gergely: nekünk a lengyelek megbízható barátaink, akikre számíthatunk

Gulyás Gergely: nekünk a lengyelek megbízható barátaink, akikre számíthatunk

Történelmünk, különösen a vérrel írott XX. század nagy tapasztalata, hogy nekünk a lengyelek állandó, kipróbált, megbízható barátaink, barátaink a bajban, akikre számíthatunk és akik számíthatnak ránk – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csütörtöki, budapesti konferencián.

Gulyás Gergely a lengyelországi hadiállapot bevezetésének 40. évfordulójáról megemlékező konferencia nyitó előadásában arról beszélt, a két nemzet történelme összefonódott.

– fogalmazott. A miniszter az 1981-es eseményekről szólva kiemelte: a lengyelek számára ez valójában ostrom, hadiállapot volt, nem pedig szükséges rossz, szükségállapot, ahogyan azt a magyar kommunista propaganda próbálta beállítani. Úgy vélte, az 1980-as évek elejének Szovjetuniója az afganisztáni szerepvállalással a háta mögött már nem volt kellően erős, hogy beavatkozzon Lengyelországban, de a kommunisták a lehető legsúlyosabb intézkedésekről döntöttek; Wojciech Jaruzelski puccsa nyomán lengyel vér folyt, tízezer embert internáltak, tüntetések, sztrájkok ellen alkalmaztak erőszakot. Gulyás Gergely kiemelte: II. János Pál pápa meghatározó volt a kommunista diktatúra utolsó évtizedében, aktív szerepvállalása hozzájárult ahhoz, hogy a térség visszanyerje szabadságát.

PestiSracok facebook image

– mondta. Megjegyezte: azok, akik a második világháború után bársonyszékekben ülve beszédeket olvastak fel a szabadságról és jogállamról, szabadságra és jogállamiságra oktatnák azokat, akik megküzdöttek a diktatúrával szemben.

– fogalmazott. A miniszer kiemelte: a szabadság, a demokrácia és a jogállam, aminek nálunk még valós tartalma van, és nem csupán politikai jelszó, nem magától értetődő, hiszen sokan sokat tettek azért, hogy ma Közép-Európa szabad lehet.

Lengyelország budapesti nagykövetének képviseletében Katarzyna Ratajczak-Sowa elsőbeosztott előadásában felidézte: 1981. december 12-ről 13-ára virradó éjjel Lengyelországban a kommunista hatalom bevezette a hadiállapotot, aminek a célja a Szolidaritás mozgalom szétzúzása volt. Megjegyezte: a Szolidaritás mozgalom abban a reményben egyesítette a lengyeleket, hogy van beleszólásuk a saját sorsukba, ezért lengyelek milliói váltak jobbá, vagy legalábbis akartak jobbá válni, és hittek abban, közös erőfeszítéssel meg tudják változtatni országukat. Hozzátette: a katonai rendszer törvénytelenségei lengyelek millióit érintette. Szükségesnek tartotta, hogy negyven év után leróják a tiszteletet azok előtt, akik életükkel, szenvedésükkel fizettek azért, hogy független hazában élhessenek.

– jegyezte meg. Kiemelte: a lengyelek és magyarok évszázadok óta együtt járnak az úton a független és szabad nemzetek Európája felé, és azokban a nehéz időkben is együtt voltak, amikor úgy tűnt, az erőszak győzhet a szolidaritás felett.

Christián László, az NKE rektorhelyettese arról beszélt: a negyven évvel ezelőtt történteknek ma is fontos üzenete van, és felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás és Közép-Európa felszabadulása hosszú, közel egy évtizedes folyamat vége volt, amiben a lengyel ellenzéknek, a lengyel Szolidaritásnak elévülhetetlen történelmi szerep jutott.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)