Pesti Srácok

Karikó Katalin nem tartja kizártnak, hogy az omikron véget vet a járványnak

Karikó Katalin nem tartja kizártnak, hogy az omikron véget vet a járványnak

Ha valóban úgy van, hogy kiszorítja az omikron a deltát, mert ragályosabb, de nem okoz súlyos betegséget, akkor nem kell aggódnunk, én nagyon optimista vagyok – jelentette ki a Kossuth Rádióban Karikó Katalin, a Pfizer-BioNTech mRNS-vakcinájának kifejlesztője, aki szerint még korai lenne megállapítani, hogy a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagok mennyire hatékonyak az új mutáció ellen.

Karikó Katalin a Kossuth Rádió műsorában elmondta: ha a vérünkben van ellenanyag, akkor az orrnyálkahártyában is, idővel azonban némiképp csökken az ellenanyagszint, ezért tudunk megfertőződni a vírussal, ha az oltás óta már sok idő telt el. Amennyiben a vérben található ellenanyagszint csökkenésnek indul, még mindig fennáll a fertőzés veszélye, azonban a súlyos megbetegedéssel szemben védve vagyunk, mivel a vérkeringésbe jutva az emlékező sejtek detektálják a vírust. Az ellenanyagszint mellett azonban kulcsfontosságú kérdés a beteg általános egészségi állapota is, ugyanis a krónikus légzési betegségek, a keringési zavarok, és a vesebetegségek is jelentősen növelik a súlyos megbetegedés kockázatát. Karikó Katalin elmondta: kórházakban fiatal orvosok vesztették életüket, mert olyan mennyiségű vírust lélegeztek be, amellyel az immunrendszerük nem tudta tartani a lépést.

Karikó Katalin elmondta: azon esetek felében, ahol a fertőzöttek ugyan be voltak oltva, mégis kórházba kerültek, valamilyen társbetegség is fennállt, leginkább pedig a cukorbetegség súlyosbíthatja az ilyen betegek állapotát. További kockázati tényezőnek számít a túlsúly, a tudós pedig ennek kapcsán megosztotta, hogy azok a gyermekek, akik az első hullám idején kerültek be az amerikai philadelphiai gyerekkórházba, és életüket vesztették, mind túlsúlyosak voltak. A tévhitek kapcsán Karikó leszögezte: nyilvánvalóan nem az oltások okozzák a megbetegedést, ugyanis míg a vírus képes szaporodni, a vakcinában lévő apró mRNS nem képes sokszorozódni – írja a hirado.hu.

A pandémia alatt történő oltás kapcsán a tudós megjegyezte: nyilván sokkal jobb lett volna a járvány előtt kifejleszteni a vakcinákat, de mivel nem tudtuk, hogy jön, most nincs jobb megoldás annál, mint hogy oltunk. Karikó Katalin az omikron variáns kapcsán megosztotta: egyelőre nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi vakcinák milyen mértékben képesek védelmet nyújtani az először Dél-Afrikában jegyzett variánssal szemben, és bár a mostani adatok szerint többen kerülnek kórházba, a betegek állapota nem súlyosabb, mint a delta variáns esetében.

PestiSracok facebook image

A Széchenyi-díjjal is kitüntetett tudós kiemelte: egyelőre kevés adat áll rendelkezésre az omikronról. Ha a variáns jobban terjed, de kevésbé súlyos megbetegedést okoz, az akár előnyünkre is válhatna, hiszen könnyebben elérhetnénk a nyájimmunitást. Habár akár két hét alatt elő lehet állítani egy új készítményt, pontosan nem tudni, hogy mennyi időt venne igénybe a gyártás és a klinikai tesztsorozat. Arra a kérdésre, hogy az omikron véget vethet-e a járványnak, Karikó Katalin azt felelte: még várnunk kell az adatokkal, de ha az omikron tényleg képes lesz kiszorítani a deltát, és nem is okoz majd súlyosabb megbetegedést, akkor nem kell aggódnunk. Karikó Katalin a beszélgetés végén hozzátette:

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.