Rengeteg feladat hárul a Kúriára, ezért annak tehermentesítését kérte a testület elnöke
Az Országgyűlés mai ülésén tárgyalják a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség 2020-as évi beszámolóit. A bírói testület elnöke szorgalmazta a Kúria tehermentesítését, mivel az ország legterheltebb bíróságává vált: a tavalyi évhez képest harminc százalékkal nőtt az ügyek száma, de a bírók száma nem változott. Ugyanakkor a 2020-as célokat sikerült elérniük a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzet ellenére is. Az igazságügyi bizottság egyhangúlag támogatta a beszámolót.
A bírói testület elnöke, Varga Zs. András elmondta: 2020-ban számos és jelentős jogszabályi változás érintette a Kúria működését; a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl a Kúrián első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak. Közölte: a koronavírus-járvány alatt a felmerülő feladatoknak a Kúria maradéktalanul eleget tett. A járvány utáni újraindulás a közigazgatás felpörgését és a bírói kontroll igényét is magával hozta. Hozzátette: a Kúria megint az ország legleterheltebb bíróságává vált, 2020-hoz képest 2021-ben az új ügyek száma harminc százalékkal nőtt, de az ítélkező bírák száma nem változott. Varga Zs. András azt kérte, csoportosítsák át a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részét az ítélőtáblákra. Emlékeztetett arra, hogy az ítélőtáblákat a rendszerváltás után a Kúria másodfokú eljárások alóli mentesítése érdekében állították fel. Kiemelte azt is, hogy a Kúria vált az általános másodfokú bírósággá. Jelezte, hogy az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetét az ügyteher csökkentésével kapcsolatban már megkapták véleményezésre.
Létrejött a jogegységi panasz intézménye
Kitért arra is, hogy 2020-ban hatályba lépett a korlátozott precedensrendszer, a jogegységi panasz intézménye. Újdonságként beszélt arról, hogy a jogegységesítés már nem a felek kizárásával történik, az már nem a bíróságok belügye,
mert nem a felek vannak a bíróságokért, hanem a bíróság van a felekért.
A Kúria szakmai céljai megvalósultak
Vejkey Imre (KDNP), az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy a testület egyhangúlag támogatta a beszámoló elfogadását. A bizottság megállapította, hogy a Kúria 2020-as szakmai célkitűzései megvalósultak.
A vezérszónoki felszólalásokat a Fidesz országgyűlési képviselője, Kovács Zoltán kezdte, aki elmondta: ebben az időszakban, amely egy korábban nem ismert, rendkívüli helyzetet eredményezett, nem akadt meg a Kúria működése, nem került sor a teljes bezárásra. A testület intézkedéseket hozott a további hatékony működés érdekében, így ebben a kihívásokkal nehezített környezetben is stabilan eleget tudott tenni a feladatának. Hozzátette: ez elismerésre méltó, köszönet illeti a Kúria valamennyi munkatársát.
A Jobbik részéről Gyüre Csaba is hasonló véleményen volt: szerinte is a járvány valóban új helyzet elé állította a bíróságokat és a Kúriát, de jól kezelték, a lehető legjobban sikerült alkalmazkodni, 2020 tekintetében a Kúria és a bíróságok munkája is jónak mondható. Ugyanakkor hozzáfűzte: nagy veszély, ha politikai befolyás éri a Kúria munkáját, mert az súlyosan érinti a jogalkalmazást az egész országban. Kitért rá: a 2019-es beszámolóban az egyik legfontosabb feladatának tekintette a Kúria a devizahitelesek problémájának megoldását, de 2020-ban már nem volt sarkalatos kérdés, pedig ez ma is akut probléma.
Ez azonban nem a Kúriának róható fel, hanem elsősorban az Országgyűlés felelőssége, hogy nem sikerült közös nevezőre jutni ebben az ügyben
– közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
