Pesti Srácok

Semjén Zsolt: a „keresztény” szót nem illik az Európai Unióban manapság használni

Semjén Zsolt: a „keresztény” szót nem illik az Európai Unióban manapság használni

A „keresztény” szót az Európai Unióban manapság nem illik használni, az üldözéssel összekapcsolni pedig végképp elfogadhatatlan – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, Budapesten.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Vladimir Palko volt szlovák belügyminiszter „Jönnek az oroszlánok – Miért tart Európa és Amerika egy új zsarnokság felé?” című, a keresztényellenességről és Európa értékvesztéséről szóló kötete magyar kiadásának bemutatóján hangsúlyozta: az európai progresszió vezetői nem képesek elfogadni, hogy a keresztények nem elnyomók, hanem elnyomottak.

– tette hozzá Semjén Zsolt a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott rendezvényen. Emlékeztetett arra: miközben keresztények tízmilliói szenvedtek el üldöztetést a Közel-Keleten és Afrikában, addig az Európai Unió 2011-ben még egy, a keresztényüldözést elítélő nyilatkozatot sem volt hajlandó elfogadni, mert a tervezetben szerepelt a „keresztény” szó. A továbbiakban arról szólt: egy olyan kereszténydemokrata kormány tagjaként, amelyet naponta vádolnak azzal, hogy diktatúrát épít, különös figyelemmel olvasta a kötetet, ami sok magyart segíthet abban, hogy eszméljen ebben a józan észről megfeledkezett világban. Ugyanis a szerző szembesít azzal, hogy a liberalizmus cégére alatt ellentmondást nem tűrő véleményterror fenyeget, „ahol a politikai korrektség jelszavával még azt is megszabják, hogy mit mondhatok és mit nem; akkor nyilvánvaló, hogy erre az antropológiai, szexuális, kulturális forradalomra csak egy válasz adható: az ellenforradalom”.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Surján László, a KDNP volt elnöke, korábbi európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy „cseberből vederbe” kerültünk, amikor a kommunizmus bukása után beléptünk az Európai Unióba.

– tette hozzá.

– mondta Surján László.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.