Pesti Srácok

Félrevezető járványadatokkal hergel a baloldali sajtó

Félrevezető járványadatokkal hergel a baloldali sajtó

Nem meglepő, de ismét hazudik a balliberális média. Legújabban a járványügyi adatok szándékos elferdítésével próbálja felhergelni a közvéleményt, és pánikkeltéssel támadni a kormány intézkedéseit. A Magyar Nemzet az ügyben megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy pontos tájékoztatást kapjanak a kérdésben.

Baloldali sajtóorgánumok Kásler Miklós szavait félreértelmezve vontak le következtetéseket a koronavírus negyedik hullámának egészségügyi adatairól. Az emberi erőforrások minisztere korábban az InfoRádióban úgy fogalmazott, a negyedik hullámban tavaly szeptember 7-e és idén január 3-a között négyszázötvenhatezer magyar fertőződött meg, akik közül tizenhétezren szorultak kórházi kezelésre és kilencezerötszázan hunytak el. A baloldali sajtóorgánumok ez alapján számolták ki és vonták le azt a következtetést, hogy a kórházakban a betegek ötvenöt százalékát nem tudták megmenteni a járvány negyedik hullámában.

Az Emmi a Magyar Nemzet megkeresésére azt nyilatkozta a félretájékozatás kapcsán, hogy a kórházi ellátást igénylő tizenhétezres esetszám csupán azokra a betegekre vonatkozik, akiket koronavírus-fertőzés miatt vettek fel a kórházba, azonban nem tartalmazza azoknak a betegeknek a számát, akik SARS–COV–2-fertőzöttek voltak, de más okból kerültek kórházba. Ezen túlmenően azokat sem, akiknél a kórházi ellátás során derült fény a koronavírus-pozitivitásra. Vagyis hiba a koronavírussal való fertőzés következtében elhunytak számát a tizenhétezres esetszámhoz viszonyítani, mivel összesen négyszázötvenhatezren fertőződtek meg az adott időszakban, azonban a tizenhétezres szám csupán azokat a betegeket jelenti, akik kifejezetten a koronavírus-fertőzés miatt kerültek kórházba. Ez azt jelenti, hogy tizenhétezernél jóval több kórházban ápolt fertőzött volt, az elhunytak számát ehhez kell viszonyítani. A részletes adatokkal kapcsolatban az Emmi közölte: a kórházi ellátások minőségi mutatóit az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport által végzett kutatások fogják hamarosan részleteiben publikálni.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Rosta Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.