Pesti Srácok

Másodfokon újra kell tárgyalni az Esterházy-kincsek ügyét

Másodfokon újra kell tárgyalni az Esterházy-kincsek ügyét

A magyar állammal jelenleg is perben álló Esterházy Magánalapítvány közleménye szerint a Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia.

Közleményében a magánalapítvány üdvözölte a Kúria döntését, amelynek köszönhetően újra esélyt lát az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére. A magánalapítvány továbbra is kész peren kívül megállapodni a magyar állammal a műtárgyak további sorsáról. Szerdán hozott végzésében a Kúria úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A döntés szóbeli indoklása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg – ismertette a Kúria ítéletét a közlemény. A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.

– idézi a közlemény az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét. Czigány Balázs hozzátette: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal. Mint az Esterházy Magánalapítvány hangsúlyozta, semmiképpen sem szeretnék a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen azok magyarországi kötődése elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. A magánalapítvány egy olyan, átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek kedvező döntés esetén része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is.

PestiSracok facebook image

Mint a közlemény felidézi, a magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el: a Tanácsköztársaság idején Magyarországra hurcolt és az Ausztriához került fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje a magánalapítvány tulajdonjogát a Magyarországra maradt műtárgyakra nézve is. Álláspontjuk szerint ugyanis az V. Esterházy Pál herceg által a két világháború között az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest 1949-ben jogtalanul államosították. Éppen ezért éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló, úgynevezett restitúciós rendelet kínálta lehetőséggel, a közigazgatási eljárás végén a magyar állam azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét. A döntést a magánalapítvány közigazgatási perben támadta meg – emlékeztet a közlemény. Az Esterházy Magánalapítvány felidézi, hogy a restitúciós eljárás megindítását követően a tárgyak egy részét az Iparművészeti Múzeumból a fertődi Esterházy-kastélyba szállították. Ezután a magánalapítvány polgári pert is indított a tárgyak tulajdonjogának tisztázása érdekében. Ebben a polgári perben a bíróság első fokon 2020 szeptemberében, majd másodfokon, immár jogerősen tavaly májusban elutasította a magánalapítvány keresetét. A Kúria tegnapi döntésével ez a polgári peres ügy került vissza a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára.

Forrás: MTI; Fotó: Iparművészeti Múzeum

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)