Pesti Srácok

Másodfokon újra kell tárgyalni az Esterházy-kincsek ügyét

Másodfokon újra kell tárgyalni az Esterházy-kincsek ügyét

A magyar állammal jelenleg is perben álló Esterházy Magánalapítvány közleménye szerint a Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia.

Közleményében a magánalapítvány üdvözölte a Kúria döntését, amelynek köszönhetően újra esélyt lát az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére. A magánalapítvány továbbra is kész peren kívül megállapodni a magyar állammal a műtárgyak további sorsáról. Szerdán hozott végzésében a Kúria úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A döntés szóbeli indoklása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg – ismertette a Kúria ítéletét a közlemény. A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.

– idézi a közlemény az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét. Czigány Balázs hozzátette: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal. Mint az Esterházy Magánalapítvány hangsúlyozta, semmiképpen sem szeretnék a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen azok magyarországi kötődése elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. A magánalapítvány egy olyan, átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek kedvező döntés esetén része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is.

PestiSracok facebook image

Mint a közlemény felidézi, a magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el: a Tanácsköztársaság idején Magyarországra hurcolt és az Ausztriához került fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje a magánalapítvány tulajdonjogát a Magyarországra maradt műtárgyakra nézve is. Álláspontjuk szerint ugyanis az V. Esterházy Pál herceg által a két világháború között az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest 1949-ben jogtalanul államosították. Éppen ezért éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló, úgynevezett restitúciós rendelet kínálta lehetőséggel, a közigazgatási eljárás végén a magyar állam azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét. A döntést a magánalapítvány közigazgatási perben támadta meg – emlékeztet a közlemény. Az Esterházy Magánalapítvány felidézi, hogy a restitúciós eljárás megindítását követően a tárgyak egy részét az Iparművészeti Múzeumból a fertődi Esterházy-kastélyba szállították. Ezután a magánalapítvány polgári pert is indított a tárgyak tulajdonjogának tisztázása érdekében. Ebben a polgári perben a bíróság első fokon 2020 szeptemberében, majd másodfokon, immár jogerősen tavaly májusban elutasította a magánalapítvány keresetét. A Kúria tegnapi döntésével ez a polgári peres ügy került vissza a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára.

Forrás: MTI; Fotó: Iparművészeti Múzeum

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.