Pesti Srácok

Súlyos tüneteket produkál a progresszív liberalizmus Varga Judit szerint

Súlyos tüneteket produkál a progresszív liberalizmus Varga Judit szerint

Európában igazságháború zajlik, a vita a jövőnkről, a magyar nemzet megmaradásáról szól, és egy olyan európai jövőről, amelyben a nemzetek sokszínűségét tekintjük értéknek, és ezt próbáljuk megőrizni – mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön az Igazságháborúk című, a sajtószabadságról szóló budapesti konferencián. Varga Judit rávilágított, hogy valójában világok harca zajlik, az identitását elveszítő liberális oldal a saját ízlését és preferenciáit próbálja meg ráerőltetni mindenkire.

A miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, az Alapjogokért Központ és a Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok egyike, amelyet a magyar alaptörvény is evidenciaként garantál, és ez akkor is így van, ha egyes jogállamiság-jelentésekben erről nem hajlandók Brüsszelben tudomást venni.

– jelentette ki Varga Judit, aki szerint a jogállamiság-viták során Brüsszelben rendre próbálnak fogalmakat összemosni. Példaként hozta fel, hogy összekeverik a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmát a médiapluralizmussal mint állapottal, miközben az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia az európai demokráciákban, míg a másik mégiscsak egy piaci kérdés, és alapítói, tulajdonosi döntések sokasága.

PestiSracok facebook image

- hozott fel egy példát a miniszter a német és a skandináv piacra utalva.

A legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy nincsenek az Európai Uniónak egységes kritériumai arra, hogyan kellene kinéznie a médiarendszernek, legfeljebb a keretrendszer létezik, ez pedig - tette hozzá - Magyarországon megfelel az európai sztenderdeknek. Varga Judit úgy fogalmazott: nem a joggal van itt a probléma, hanem a valósággal és a szemlélettel. Szerinte napjainkban kiforgatják a klasszikus liberalizmus alapelvét, és a határ már nem mások szabadsága, hanem szubjektív érzékenysége, ez a nehezen konkretizálható mérce pedig újabb cenzúrára készteti a beszélőt.

Súlyos tüneteket produkál a progresszív liberalizmus

Diagnózisa szerint az információs társadalom fejlődésével a nyugati progresszív liberalizmus súlyos tüneteket produkált. Hozzátette: identitásválságba került a klasszikus liberalizmus, és valamifajta helyettesítő identitást keres a baloldal, valakit megint meg akar menteni.

– mondta a modern jogállamok helyzetéről.

Varga Judit szerint ezért nem a szabadságjogi kérdésekben van a vita a konzervatív és a liberális oldal között, hanem az értékekről.

– közölte.

–fogalmazott

A miniszter kitért arra: sok ember számára elképzelhetetlen, hogy a demokráciához ne a liberális jelző kapcsolódjon, mert ehhez a szóhoz annyira hozzátapad a szabadságjogok képzete. Azt is megemlítette: sokan arra számítottak, hogy a közösségi média térnyerése hozzájárul majd az információ korlátok nélküli terjedéséhez, így erősebbek, közvetlenebbek, jobb minőségűek lesznek az emberi kapcsolatok, ennek révén pedig a társadalom.

– mondta Varga Judit.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke azt emelte ki megnyitójában: a konzervatív sajtó képviselőiként azt szeretnék, ha a hagyományos értékeken alapuló univerzális rend keretei közé térne vissza a világ a mostani, rendkívüli állapotából. Közölte: a helyzet rendkívüliségét az életünket már évek óta sújtó világjárványon kívül az okozza, hogy a nemzeti szuverenitás erőivel szemben álló kozmopolita és globalista erők mindent relativizálni akarnak mindabból, amit a mi saját igazságunknak érzünk.

– fogalmazott.

Hangsúlyozta: hittel és meggyőződéssel lázadnak a médiában használt kettős mérce és a mögötte megmutatkozó abnormalitás ellen.

– tette hozzá Toót-Holló Tamás.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.