Pesti Srácok

Varga Judit: nincsenek illúzióink, a választási kampány Brüsszelben is megkezdődött

Varga Judit: nincsenek illúzióink, a választási kampány Brüsszelben is megkezdődött

Január elsejével kezdetét vette a francia EU-elnökség. A Magyar Nemzet ennek a magyar-francia kapcsolatokra gyakorolt hatásairól, és a közelgő országgyűlési választások külső befolyásolásának veszélyeiről kérdezte Varga Juditot.

Minden olyan francia kezdeményezést támogatni fogunk, ami a tagállamok közötti egységet, a kölcsönös tiszteletet erősíti, s prosperitást jelent a tagországok gazdaságainak. Mindez azonban sosem jelentheti az uniós szerződések megkerülését – mondta Varga Judit a Magyar Nemzetnek a január elsejével elrajtolt francia EU-elnökség prioritásairól. Az igazságügyi miniszter Emmanuel Macron elnök Európai Parlamentben elmondott beszédével kapcsolatban az EU jövőjéről szóló konferencia fejleményeit is üdvözölte, ám óva intett attól, hogy a folyamat felülről irányítottá váljon, s lopakodó hatáskörbővítésbe csapjon át.

– összegezte a francia elnökség Magyarországgal kapcsolatos várható kihatásait a miniszter. Varga Judit szerint ilyen például az agrártámogatási rendszer kérdése, az európai védelmi ipari kapacitások növelése, valamint a zöldátmenettel kapcsolatosan a nukleáris energia megkerülhetetlensége. Utóbbiban Magyarország és Franciaország számára egyaránt siker, hogy az atomenergia szerepel az Európai Bizottság taxonómia rendelettervezetében, tehát immár fenntartható forrásnak minősül. Az igazságügyi miniszter szerint az is látható, hogy Franciaország a migráció területén is mozdítaná a tagállamok között holtpontra jutott tárgyalásokat.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá a miniszter. Annak kapcsán, hogy Emmanuel Macron nemrégiben az Európai Parlament jogköreinek bővítéséről beszélt Varga Judit hangsúlyozta, hogy az EP a "leghangosabb" uniós intézmény, ami ráadásul erős baloldali többséggel működik. Viszont a jogkörei rögzítve vannak a szerződésekben. A mindenkori EU-elnökségek részéről bevett, hogy figyelembe veszik az EP politikai igényeit, de a tényleges döntés nem történhet a szerződésekben rögzített eljárásrend mellőzésével. Mint mondta, Magyarország "éberen figyel" az ilyen, az alapszerződések megkerülését célzó kísérletekre. Ugyanígy a konszenzussal történő döntéshozatalt sem lehet az éj leple alatt minősített többségű döntéshozatalra cserélni.

– jelentette ki. Kitért arra is, hogy mivel sokan érdekeltek abban, hogy ez a folyamat felülről irányított legyen, ezért kiemelt szerepe van annak, hogy Magyarország megfigyelőként részt vesz a konferencia vezető testületében, mint mondta:

A miniszter szerint az állampolgárokat önmagában is képesek befolyásolni, például azzal, ha egy tőről fakadó szakértői véleményeket szerepeltetnek, így befolyásolva a polgárok álláspontját. Magyarország erre nagy figyelmet fordít, a konferencia során a vezető testület készíti elő a plenáris döntéseit. A lap annak kapcsán is megszólaltatta a minisztert, hogy február tizenhatodikára hirdettek döntéshozatalt a jogállamisági rendelet ügyében, ami azt is jelenthetné, hogy még jóval a hazai választások előtt megkezdődhet a jogállamisági eljárás hazánk ellen. Varga Judit szerint ez egyértelmű beavatkozás a magyar választási folyamatokba.

– fogalmazott, hozzátéve: reméli, hogy az uniós intézmények saját magukra is irányadónak tekintik a jogállamiság követelményét, és lojális együttműködésre törekszenek a tagállamokkal. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ami az időpontokat illeti, a rendelet alkalmazását kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha a luxembourgi bíróság ítéletét már összefésülték az Európai Bizottság előzetesen elkészített, a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásaival. Ezeket részletesen be kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)