A magyarok többsége jó dolognak tartja az EU-tagságot

Az EP kedden nyilvánosságra hozott felmérése védeni a demokráciát néven futott, az intézmény arra volt kíváncsi, hogy az európaiak miként vélekednek országuk EU-tagságáról, miket tartanak a legfontosabb, védendő európai értékeknek, illetve általánosságban milyen kép él az emberekben az Európai Parlament intézményéről. Kisebb meglepetésre utóbbival kapcsolatban egyértelműen pozitív eredményt hoztak ki: eszerint a megkérdezettek 58 százaléka szeretné, ha az EP a jövőben nagyobb szerephez jutna. Magával az intézménnyel kapcsolatban mindenesetre vegyes a kép a kontinensen: „teljesen negatívan” a megkérdezett csehek 25, a szlovákok 23, a franciák pedig 22 százaléka vélekedett az EP-ről. Utóbbi adat annak fényében meglepő, hogy az uniós parlament székhelye épp Franciaországban van. Teljesen pozitív véleménnyel – a lista élén – az írek 17, a luxemburgiak pedig 12 százaléka volt, de általánosságban a portugálokban, a svédekben és a magyarokban is inkább pozitív a parlamentről alkotott kép. Ami a magyarokat illeti, a megkérdezett hazaiak 62 százaléka szerint az ország EU-tagsága általában véve jó dolog. Hetvenkilenc százalék úgy véli, hogy az unióhoz való csatlakozás egyértelműen előnyére vált az országnak. Arra a felvetésre, hogy utóbbi mely területeket érinti, a magyarok döntő többsége az új munkalehetőségeket, a gazdasági növekedést, valamint az életszínvonal növekedését jelölte meg.

Az európai átlagnál viszont jóval szkeptikusabban vagyunk abban, hogy az EU nagyobb beleszólást biztosít az embereknek a világban, és hogy az európai uniós tagság javítaná az együttműködést az európai országok között. Árulkodó, a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban vélik azt, hogy az uniós tagság gyengíti az ország hangját a világban, és hasonlóképp az átlagnál többen gondolják úgy, hogy az a globalizáció negatív hatásait is erősíti. Arra a kérdésre, hogy az ország EU-tagsága kiemelkedően fontos dolog legnagyobb arányban egyébként a németek (32 százalék) és a luxemburgiak (37 százalék) feleltek igennel. Az EP arról is megkérdezte az európaiakat, hogy mely értékeket kellene kiemelten védeni. A magyarok többsége – az EU-átlaghoz hasonlóan – a demokráciát és az emberi jogokat jelölte meg válaszában. Hazánkban ugyanakkor az átlagnál jelentősen többen gondolják azt, hogy az EU-nak a nemzeti identitások, kultúrák és hagyományok tiszteletét kellene erősítenie az uniós tagállamokban. A mozgás szabadságát, valamint a vallás- és hitbeli szabadság ügyét szintén az uniós átlagnál nagyobb arányban tartjuk védendőnek.

Az Eurobarometer-felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok negyvenöt százaléka szerint jó irányba haladnak a dolgok az országban: ennél pozitívabb válasz csak hat másik EU-országban született – az élen Luxemburg, Írország és Dánia végzett. A legrosszabb véleménnyel országuk irányáról a románok, a szlovákok és a szlovének vannak: mindhárom EU-államban a megkérdezettek közel hetven százaléka gondolta, hogy inkább rosszul mennek a dolgok. Az EU-alapítók között Franciaország a kirívó negatív példa: a franciák 62 százaléka szerint rossz a választott irány. A hazai demokrácia állapotával a magyarok 54 százaléka volt elégedett, szemben az elégedetlenkedő 44 százalékkal. Uniós szinten ez az erős középmezőny: a legelégedettebbek a dánok, a svédek és az írek, bőven nyolcvan százalék feletti aránnyal. Közben a szlovénok és a görögök vannak a legrosszabb véleménnyel a demokráciájuk állapotáról, ezekben az országokban a polgárok hatvan százalék feletti arányban mondtak egyértelműen negatív véleményt.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba