Pesti Srácok

Az Európai Bizottság szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, miután korlátozza az Aegon terjeszkedését

Az Európai Bizottság szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, miután korlátozza az Aegon terjeszkedését

Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét, amikor megtiltotta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

Az uniós bizottság közölte: az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó, 21. cikke értelmében a testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csakis bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket jogos érdekeik védelmére.

Emlékeztettek: a tervezett felvásárlás nagyobb ügylet részét képezi, amelyet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján az Európai Bizottság augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett. Az ügylet arra irányul, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait. Az uniós bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján – tiltó döntést hozott az Aegon csoport magyar leányvállalatainak felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette. Az Európai Bizottság október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban, majd január 20-án tájékoztatta Magyarországot előzetes következtetéséről.

Az uniós bizottság szerint kételyeket vet fel, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A testület tisztázni kívánja, hogy a VIG által az Aegon magyar érdekeltségeinek megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve. Véleményük szerint a magyar hatóságoknak tájékoztatást kellett volna adniuk a tervezett tiltó döntésről annak hatálybalépését megelőzően, ennek elmulasztásával pedig Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét.

PestiSracok facebook image

Megállapították továbbá, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG határokon átnyúló ügyletben történő részvétele jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. Az uniós bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. A határozattal az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt.

Mint portálunk beszámolt róla, Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn közölte: Magyarország negyvenöt százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban. Az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a Vienna Insurance Group képviselőivel. A pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben kiemelte: a lépés azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.