Pesti Srácok

Chiptörvényt javasol az Európai Bizottság

Chiptörvényt javasol az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság európai chiptörvényt javasol a félvezetőhiány leküzdésére és Európa technológiai vezető szerepének megerősítésére - jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke kedden. Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján közölte, az átfogó intézkedéscsomag az Európai Unió ellátásbiztonságának, ellenálló képességének és technológiai vezető szerepét biztosítja a félvezető technológiák és alkalmazások terén. Tájékoztatása szerint a chiptörvény kezelni fogja a kiemelkedő hiányosságokat, erősíteni fogja Európa versenyképességét és hozzá fog járulni mind a digitális, mind a zöld átálláshoz.

Félvezető-ágazatot hoz létre a kutatástól a termelésig és a rugalmas ellátási láncig. Az új törvény több mint 43 milliárd euró értékű köz- és magánberuházást fog mozgósítani, és intézkedéseket határoz meg az ellátási láncok jövőbeli zavarainak megelőzésére, előrejelzésére és a gyors reagálásra a tagállamokkal és nemzetközi partnerekkel együtt. Lehetővé teszi az EU számára, hogy elérje azt a célkitűzését, hogy 2030-ra megduplázza, 20 százalékra növelje piaci részesedését. Thierry Breton belső piacért felelős biztos a sajtóértekezleten kiemelte: a chipekről szóló európai törvény biztosítani fogja, hogy az EU rendelkezzen a szükséges eszközökkel, készségekkel és technológiai képességekkel ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a chipek tervezése, gyártása és csomagolása terén. Marija Gabriel innovációért, kultúráért, oktatásért és kutatásért, valamint az ifjúságért felelős uniós biztos arról tájékoztatott, hogy a félvezetők kínálatának nyomon követésére, a kereslet becslésére és a hiányok előrejelzésére szolgáló törvény által az EU képes lesz figyelemmel kísérni a félvezető-értékláncot.

- tette hozzá az uniós biztos.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.