Pesti Srácok

Digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány

Digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány

Az internethasználók jogait kiterjesztő digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány. A szervezet által létrehozott Budapest Bizottság célja, hogy a javaslatot és indoklását más szakmai szervezetek és a jogalkotók figyelmébe ajánlja.

A VDTA szerint társadalmi párbeszédben, valamint a magyar és az európai uniós jogalkotási munkában is kiemelt figyelmet kapnak a globális óriásvállalatok által üzemeltetett digitális platformok (Facebook, Youtube stb.) és e vállalatok egyéb, a felhasználók napi életét érintő szolgáltatásai – számol be a Mandiner. Azonban e szolgáltatások szabályozása nemzeti és közösségi szinten is lassan halad, miközben ezeknek a globális online platformoknak és szolgáltatásoknak a működését számos visszás jelenség, átláthatatlan gyakorlat és alacsony fogyasztói jogérvényesítés jellemzi. A Védett Társadalom Alapítvány szerint a globális platformok és szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák három szinten jelentkeznek.

  • A fogyasztói jogok, az alapvető felhasználói biztonság, tájékoztatás és transzparencia, továbbá a fogyasztói jogérvényesítés korlátozott volta.
  • A szólás- és véleménynyilvánítás klasszikus európai magascivilizációs szabadságának súlyos korlátozása, a vélemények objektív spektrumának szándékos szűkítése és egyirányú politikai-világnézeti célzatú torzítása ezeken a felületeken.
  • A regionális és hazai közösség, a nemzet, a család és a természeti eredőjű társadalmi képletek, primordializmusok elleni súlyos támadások miatti védelem szükségessége, ideértve a fiatalkorúak egészséges szocializációjának kereteit is.

Ezzel a három szinttel átfogóan a Nemzetek és Családok Európája Digitális Platform Szabályozási Stratégia című (kétnyelvű) dokumentumban külön foglalkoznak. Kezdeményezésük az első problémára reagál, mint szükséges és azonnali fogyasztóvédelmi minimum. Úgy vélik, a platformtörvény elfogadása nem várhat az Európai Uniós jogalkotásig, de azzal nem is ütközik a szabályozási tárgya; a Platformtörvény csak a jelenleg is létező fogyasztói jogok kiterjesztése. A Platformtörvény kezdeményezésének célja, hogy a szolgáltatók a magyarországi felhasználókkal addig se bánhassanak elfogadhatatlan módon, őket mellőzve, tájékoztatásukat és kiszolgálásukat elutasítva, amíg ezeknek a napjainkban fontossá vált szolgáltatásoknak nem történik meg a részben nemzeti, részben európai uniós körültekintő szabályozása. Közegyetértés tárgya, hogy Magyarországon és Európában szükséges szabályozni a globális online szolgáltatásokat nyújtó óriásvállalatokat, de a szabályozási munka bonyolultsága nem vezethet oda, hogy annak kárvallottjai a magyar felhasználók legyenek.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: stockphoto

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)