Pesti Srácok

Digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány

Digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány

Az internethasználók jogait kiterjesztő digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány. A szervezet által létrehozott Budapest Bizottság célja, hogy a javaslatot és indoklását más szakmai szervezetek és a jogalkotók figyelmébe ajánlja.

A VDTA szerint társadalmi párbeszédben, valamint a magyar és az európai uniós jogalkotási munkában is kiemelt figyelmet kapnak a globális óriásvállalatok által üzemeltetett digitális platformok (Facebook, Youtube stb.) és e vállalatok egyéb, a felhasználók napi életét érintő szolgáltatásai – számol be a Mandiner. Azonban e szolgáltatások szabályozása nemzeti és közösségi szinten is lassan halad, miközben ezeknek a globális online platformoknak és szolgáltatásoknak a működését számos visszás jelenség, átláthatatlan gyakorlat és alacsony fogyasztói jogérvényesítés jellemzi. A Védett Társadalom Alapítvány szerint a globális platformok és szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák három szinten jelentkeznek.

  • A fogyasztói jogok, az alapvető felhasználói biztonság, tájékoztatás és transzparencia, továbbá a fogyasztói jogérvényesítés korlátozott volta.
  • A szólás- és véleménynyilvánítás klasszikus európai magascivilizációs szabadságának súlyos korlátozása, a vélemények objektív spektrumának szándékos szűkítése és egyirányú politikai-világnézeti célzatú torzítása ezeken a felületeken.
  • A regionális és hazai közösség, a nemzet, a család és a természeti eredőjű társadalmi képletek, primordializmusok elleni súlyos támadások miatti védelem szükségessége, ideértve a fiatalkorúak egészséges szocializációjának kereteit is.

Ezzel a három szinttel átfogóan a Nemzetek és Családok Európája Digitális Platform Szabályozási Stratégia című (kétnyelvű) dokumentumban külön foglalkoznak. Kezdeményezésük az első problémára reagál, mint szükséges és azonnali fogyasztóvédelmi minimum. Úgy vélik, a platformtörvény elfogadása nem várhat az Európai Uniós jogalkotásig, de azzal nem is ütközik a szabályozási tárgya; a Platformtörvény csak a jelenleg is létező fogyasztói jogok kiterjesztése. A Platformtörvény kezdeményezésének célja, hogy a szolgáltatók a magyarországi felhasználókkal addig se bánhassanak elfogadhatatlan módon, őket mellőzve, tájékoztatásukat és kiszolgálásukat elutasítva, amíg ezeknek a napjainkban fontossá vált szolgáltatásoknak nem történik meg a részben nemzeti, részben európai uniós körültekintő szabályozása. Közegyetértés tárgya, hogy Magyarországon és Európában szükséges szabályozni a globális online szolgáltatásokat nyújtó óriásvállalatokat, de a szabályozási munka bonyolultsága nem vezethet oda, hogy annak kárvallottjai a magyar felhasználók legyenek.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: stockphoto

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!