Pesti Srácok

Elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti nemzeti ellenállás egyik vezetője

Elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti nemzeti ellenállás egyik vezetője

Életének 93. évében szombaton elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti magyarországi nemzeti ellenállás egyik vezetője – közölte a család nevében Almássy Kornél korábbi országgyűlési képviselő az MTI-vel.

Sujánszky Jenő 1929. augusztus 4-én Budapesten született. Gyermekkorát Siófokon töltötte, édesapjának gyógyszertára volt. Sujánszky Jenő 1943-ban tüzérségi hadapródiskolába iratkozott be Nagyváradon. A második világháború végén, a budapesti katlancsatában 15 évesen harcolt. Elfogták, azonban kalandos körülmények között megszökött: a határ közelében még ki tudott ugrani a Szovjetunióba tartó vonatról - írta Almássy Kornél. A középiskolát Sujánszky Jenő Budapesten fejezte be, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerésztudományi karára iratkozott be, onnan azonban osztályidegen volta miatt 1949-ben kizárták.

Ekkor már földalatti mozgalmat kezdett szervezni; Mezartin néven ellenállási csoport jött létre a vezetésével, amelynek célja az volt, hogy ha háború törne ki, vagy a szovjet csapatok elhagynák Magyarországot, akkor a tagok fegyverraktárakon túl elfoglalnák Budapesten a rádió épületét, a lakihegyi adótornyot, valamint kiszabadítanák a politikai foglyokat. A szervezetet azonban elárulták, az összeesküvőket 1955-ben letartóztatták. "A legnagyobb meglepetésére" Sujánszky Jenő csak 17 évet kapott a kommunista bíróságtól - írta Almássy Kornél. Kitört a forradalom, és 1956. október 31-én Sujánszky Jenőt - sok rabtársával együtt - tüntető tömeg szabadította ki a kőbányai gyűjtőfogházból. Hazatért családjához a Corvin közbe, ahol november 9-éig harcolt, majd a szabadságharc leverése után a hónap végén kalandos körülmények között elhagyta az országot.

Sujánszky Jenő Franciaországban, Párizsban talált új otthonra. Az ötvenes évek végétől a franciaországi magyar emigráció egyik vezetője volt. Magyarországra 1990-ig nem térhetett vissza. Menekültként vegyész lett. Alapító tagja volt a Franciaországi Magyar Szabadságharcosok Szövetségének, amely az 1956-os magyar forradalom szellemének megőrzését vállalta fel. Főtitkárrá, elnökké, európai alelnökké, később világszövetségi alelnökké választották. A rendszerváltás után több polgári elismerést kapott. A Magyar Honvédség rehabilitálta és nyugalmazott alezredesi rendfokozatban részesítette. Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban Nagy Imre-érdemrenddel tüntette ki. Sujánszky Jenő "az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse" volt, "halálával egy újabb 56-os (...) legenda távozott közölünk" - írta Almássy Kornél. Sujánszky Jenő Párizsban hunyt el szombaton.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kallos Bea

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.