Pesti Srácok

Elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti nemzeti ellenállás egyik vezetője

Elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti nemzeti ellenállás egyik vezetője

Életének 93. évében szombaton elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti magyarországi nemzeti ellenállás egyik vezetője – közölte a család nevében Almássy Kornél korábbi országgyűlési képviselő az MTI-vel.

Sujánszky Jenő 1929. augusztus 4-én Budapesten született. Gyermekkorát Siófokon töltötte, édesapjának gyógyszertára volt. Sujánszky Jenő 1943-ban tüzérségi hadapródiskolába iratkozott be Nagyváradon. A második világháború végén, a budapesti katlancsatában 15 évesen harcolt. Elfogták, azonban kalandos körülmények között megszökött: a határ közelében még ki tudott ugrani a Szovjetunióba tartó vonatról - írta Almássy Kornél. A középiskolát Sujánszky Jenő Budapesten fejezte be, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerésztudományi karára iratkozott be, onnan azonban osztályidegen volta miatt 1949-ben kizárták.

Ekkor már földalatti mozgalmat kezdett szervezni; Mezartin néven ellenállási csoport jött létre a vezetésével, amelynek célja az volt, hogy ha háború törne ki, vagy a szovjet csapatok elhagynák Magyarországot, akkor a tagok fegyverraktárakon túl elfoglalnák Budapesten a rádió épületét, a lakihegyi adótornyot, valamint kiszabadítanák a politikai foglyokat. A szervezetet azonban elárulták, az összeesküvőket 1955-ben letartóztatták. "A legnagyobb meglepetésére" Sujánszky Jenő csak 17 évet kapott a kommunista bíróságtól - írta Almássy Kornél. Kitört a forradalom, és 1956. október 31-én Sujánszky Jenőt - sok rabtársával együtt - tüntető tömeg szabadította ki a kőbányai gyűjtőfogházból. Hazatért családjához a Corvin közbe, ahol november 9-éig harcolt, majd a szabadságharc leverése után a hónap végén kalandos körülmények között elhagyta az országot.

Sujánszky Jenő Franciaországban, Párizsban talált új otthonra. Az ötvenes évek végétől a franciaországi magyar emigráció egyik vezetője volt. Magyarországra 1990-ig nem térhetett vissza. Menekültként vegyész lett. Alapító tagja volt a Franciaországi Magyar Szabadságharcosok Szövetségének, amely az 1956-os magyar forradalom szellemének megőrzését vállalta fel. Főtitkárrá, elnökké, európai alelnökké, később világszövetségi alelnökké választották. A rendszerváltás után több polgári elismerést kapott. A Magyar Honvédség rehabilitálta és nyugalmazott alezredesi rendfokozatban részesítette. Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban Nagy Imre-érdemrenddel tüntette ki. Sujánszky Jenő "az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse" volt, "halálával egy újabb 56-os (...) legenda távozott közölünk" - írta Almássy Kornél. Sujánszky Jenő Párizsban hunyt el szombaton.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kallos Bea

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.