Pesti Srácok

Lázár János: Nem mindegy, hogy valaki kihasználni akarja a vidéket, vagy hasznára lenni

Lázár János: Nem mindegy, hogy valaki kihasználni akarja a vidéket, vagy hasznára lenni

Szombattól személyesen is beszáll a kampányba Lázár János. A politikus ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatóján Márki-Zay Péterről is kifejtette a véleményét, kijelentve: nem mindegy, hogy valaki kihasználni akarja a vidéket, vagy hasznára akar lenni.

– jelentette ki Lázár János kampánynyitó rendezvényén, aki hatodszor is elindul a Csongrád-Csanád megyei 4. számú országgyűlési választókerületben.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a kormánypárti politikus. A Mandiner tudósítása szerint Lázár János azt is bejelentette, hogy szombattól személyesen ő is beszáll a kampányba: Algyőn és Kiszomboron kezd.

– fogalmazott. Szerinte a falusi vagy kisvárosi valóság nem jelenik meg a pesti politikai vitákban és a tévéműsorokban.

– vélekedett.

– érvelt kampánynyitó rendezvényén Lázár János. Úgy fogalmazott:

Lázár János a kormánypárti politikusoknak is üzent. Úgy vélte:

Hozzátette:

A baloldal közös miniszterelnök-jelöltjére utalva feltette a kérdést: „elég-e a jobboldalisághoz, hogy egy politikus ezt hangoztatja magáról?” Szerinte Márki-Zay van, akit elbizonytalanított ezen a téren, pedig „nem olyan nehéz igazságot találni”. Lázár szerint van egy egyszerű próba, amivel el lehet dönteni, hogy nemzeti konzervatív vagy baloldali liberális politikusról van szó.

– mondta. Ezek szerinte a következők:

  • 1. Hogyan vélekedik a politikus a nemzeti függetlenség és a szuverenitás kérdéséről? Erős magyar államot akar-e, amely képes befolyásolni határon innen és túl a magyarok sorsát, vagy Európai Egyesült Államokat akar, amelynek csupán szövetségi tagja marad Magyarország?
  • 2. Hogyan vélekedik a politikus az adórendszerről? Munkaalapú adórendszert akar-e, hogy több pénz maradjon annál, aki dolgozik, vagy segélyalapú rendszert?
  • 3. Mit gondol a politikus a családok támogatásáról? Ad-e nekik adókedvezményt, adó-visszatérítést, otthonteremtési támogatást? Épít-e nekik bölcsődéket, óvodákat országszerte, vagy inkább a vidékieket bezárja? Rezsicsökkentést és élelmiszerárstopot dolgoz-e ki a védelmükre, vagy inkább megszorításokkal kedvez nekik?
  • 4. A nyugdíjasok kérdése. Vajon a nemzet részének tekinti-e őket, akiknek jár egy rész a gazdaság teljesítményéből, vagy inkább még a 13. havi nyugdíjukat is elveszi?
  • 5. A népességfogyás. Mi az adott politikus válasza erre a kihívásra? A határok megnyitása, hátha néhány nemzedék alatt magyarrá válnak a más kultúrájú és szokású bevándorlók, vagy a gyermekvállalás támogatása, a határon túli magyarok támogatása a szülőföldjükön? És – erről az indokoltnál sokkal kevesebb szó esik manapság – a magyarországi cigányság fölemelésének támogatása.

Az öt alappilléren túl Lázár János egy bónuszt is elárult. Mint fogalmazott, „ez a magyar politika PCR-tesztje. Ennek a tesztnek a neve Gyurcsány. Ellene küzd a politikus, vagy vele és érte? Ez mindent eldönt.”

– mondta el Lázár János.

Lázár János kampánynyitó beszédét ITT tekinthetik meg.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)