Varga Zs. András: a Kúria készen áll az áprilisi választásokra
A Kúria készen áll az április 3-ára kitűzött országgyűlési választásra és népszavazásra – jelentette ki a legfelsőbb bírói testület elnöke csütörtökön, Budapesten. Varga Zs. András a sajtótájékoztatón leszögezte: a választási bíráskodás fóruma – elenyésző kivételekkel – a Kúria, túlnyomórészt itt bírálják el a választási bizottságok határozatai ellen benyújtott jogorvoslatokat.
Varga Zs. András elmondta: a Kúria más, mint a többi bíróság, a maga szintjén egyedüli. Egységes, kiszámítható joggyakorlatot kell folytatnia. Továbbá nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke, ezért az elnök a bírótársai, illetve a bírói testületek véleményét kikérve hozza meg döntéseit. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kúria választási ügyekben eljáró közigazgatási kollégiumának minden tanácsa egyenlő arányban vesz részt ebben a munkában, és az egyes választási ügyek kiosztása automatikusan történik.
Patyi András, a Kúria elnökhelyettese közölte: a felkészülés ezúttal annyiban más, hogy a választással egyidőben népszavazás is lesz, továbbá Covid-járvány van. A Kúriának tömeges jogorvoslati kérelmek szoros határidőn belüli, gyors és hatékony feldolgozására kell készülnie. Az erre való szisztematikus felkészítés szeptember óta zajlik. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot az Országos Bírósági Hivatallal, a Nemzeti Választási Bizottsággal és az Alkotmánybírósággal. Kiépült a folyamatos együttműködés, az állandó ügyeleti kapcsolat, gondoskodtak arról, hogy az informatikai rendszereket megvédjék az esetleges támadásoktól – sorolta. Az elnökhelyettes leszögezte, hogy a jogszabályi környezet nem változott lényegesen. A Kúria az ország választási bírósága, döntései ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Továbbra is szoros határidőkkel dolgoznak, ami a közzétételi kötelezettségre is vonatkozik: a Kúriának a választási döntéseit még aznap a honlapján nyilvánosságra kell hoznia – jelezte.
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási kollégiumának vezetője is azt emelte ki, hogy kevés az újdonság, nem változtak a választási bíráskodás jogi keretei.
A választási bíráskodás Magyarországon hagyományosan a közigazgatási bíráskodás része, alapvetően a választási eljárásról szóló törvény határozza meg, háttérjogszabálya a közigazgatási perrendtartás. Választási ügyekben a közigazgatási kollégium 14 – egyenként háromtagú – bírói tanácsa jár el, az ügyeket évtizedek óta automatikusan osztják ki az egyes tanácsokhoz
– tette hozzá. Kalas Tibor elmondta: a bírósági eljárásban nagy jelentősége van annak, hogy a jogorvoslattal élők megfelelően igazolják érintettségüket.
A választási bizottságok határozatai elleni jogorvoslatokat a bizottságokhoz kell benyújtani, azok terjesztik fel a beadványokat a Kúriához. A választási bíráskodás úgynevezett sommás eljárásban történik, azaz ott már külön bizonyításra nincs lehetőség. A jellemző jogviták közé tartozik például az egyes szavazatok érvényességének kérdése
– ismertette. A kollégiumvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiaszolgáltatók felelősségét vitató ügyekben a Kúria érdemi nyilatkozattétel céljából rövid határidővel megkeresheti az érintett szolgáltatót.
A kampányban részt vevő médiaszolgáltatóknak célszerű erre megfelelő elérhetőséget biztosítaniuk, mert az eljárások rövid határideje miatt ezekben az ügyekben utólagos kimentésre nincs lehetőség
– hívta fel a figyelmet.
Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
