Pesti Srácok

A családos nők munkaerőpiaci helyzetéről szól a KINCS Percek legújabb része

A kisgyermekes nők munkaerőpiaci helyzetéről, az őket segítő támogatásokról, valamint a magyar családpolitika eredményeiről szól a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) nőnap alkalmából kiadott legújabb kisfilmje. Az intézet videóhoz fűzött közleménye szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre több segítséget kaptak a nők annak érdekében, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat.

Míg a baloldali kormányok idején a 20 és 64 év közötti nőknek csak valamivel több mint a fele dolgozott, és a munkanélküliségi rátájuk két és félszer magasabb volt a mostaninál, 2021-re már háromnegyedük foglalkoztatott volt, meghaladva az uniós átlagot. Az utóbbi tíz évben legnagyobb mértékben a három vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatása nőtt, és jelentős volt az emelkedés a hat év alatti gyermeket nevelő nők körében is. Az iskolás gyermeket nevelők foglalkoztatottsága pedig ma már a 90 százalékhoz közelít.

A kisgyermekes nőknek a munka és a család összeegyeztetésében jelentős támogatást nyújt a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a GYED extra, amely lehetővé teszi a gyermekgondozás melletti munkavégzést. A csecsemőgondozási díj, a CSED ma már a fizetés 100 százaléka, nettó összege magasabb, mint a korábbi fizetés. A gyermekgondozási díj, a GYED maximális összege pedig 2010 óta a minimálbér emelésének következtében több mint két és félszeresére nőtt, 102 ezer forintról 280 ezer forintra - olvasható a közleményben. A hároméves kortól minden gyermek számára biztosított óvodai nevelés, valamint a bölcsődék megújult és egyre bővülő hálózata is segíti a nők munkavállalását. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma 2010 óta 70 százalékkal növekedett, ma már az egy és három év közötti gyermekek harmada tudja igénybe venni a szolgáltatást. Magyarország családbarát ország, ahol a nők számára könnyebbé vált a család és a munka egyensúlyának megteremtése, ennek köszönhetően pedig egyszerre emelkedik a magyar nők körében a munkavállalás és a gyermekvállalási kedv is.

Forrás: MTI/YouTube; Fotó: Kincs percek

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.