Pesti Srácok

A családos nők munkaerőpiaci helyzetéről szól a KINCS Percek legújabb része

A kisgyermekes nők munkaerőpiaci helyzetéről, az őket segítő támogatásokról, valamint a magyar családpolitika eredményeiről szól a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) nőnap alkalmából kiadott legújabb kisfilmje. Az intézet videóhoz fűzött közleménye szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre több segítséget kaptak a nők annak érdekében, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat.

Míg a baloldali kormányok idején a 20 és 64 év közötti nőknek csak valamivel több mint a fele dolgozott, és a munkanélküliségi rátájuk két és félszer magasabb volt a mostaninál, 2021-re már háromnegyedük foglalkoztatott volt, meghaladva az uniós átlagot. Az utóbbi tíz évben legnagyobb mértékben a három vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatása nőtt, és jelentős volt az emelkedés a hat év alatti gyermeket nevelő nők körében is. Az iskolás gyermeket nevelők foglalkoztatottsága pedig ma már a 90 százalékhoz közelít.

A kisgyermekes nőknek a munka és a család összeegyeztetésében jelentős támogatást nyújt a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a GYED extra, amely lehetővé teszi a gyermekgondozás melletti munkavégzést. A csecsemőgondozási díj, a CSED ma már a fizetés 100 százaléka, nettó összege magasabb, mint a korábbi fizetés. A gyermekgondozási díj, a GYED maximális összege pedig 2010 óta a minimálbér emelésének következtében több mint két és félszeresére nőtt, 102 ezer forintról 280 ezer forintra - olvasható a közleményben. A hároméves kortól minden gyermek számára biztosított óvodai nevelés, valamint a bölcsődék megújult és egyre bővülő hálózata is segíti a nők munkavállalását. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma 2010 óta 70 százalékkal növekedett, ma már az egy és három év közötti gyermekek harmada tudja igénybe venni a szolgáltatást. Magyarország családbarát ország, ahol a nők számára könnyebbé vált a család és a munka egyensúlyának megteremtése, ennek köszönhetően pedig egyszerre emelkedik a magyar nők körében a munkavállalás és a gyermekvállalási kedv is.

Forrás: MTI/YouTube; Fotó: Kincs percek

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)