Pesti Srácok

A világ legjobbjának választották a Magyar Zene Házát Cannes-ban

A világ legjobbjának választották a Magyar Zene Házát Cannes-ban

Fenntarthatóság, esztétika és látogatói élmény szempontjából is a világ legjobbjának választották a Liget-projekt keretében megvalósuló Magyar Zene Házát a cannes-i MIPIM kiállításon. A Városliget ikonikus intézménye a világ legnagyobb és legrangosabb ingatlanfejlesztési rendezvényén több száz kiemelkedő fejlesztést maga mögé utasítva egyhangú szavazással a zsűri fődíját szerezte meg, és ezáltal Magyarország egyik legtöbb elismeréssel rendelkező épületévé vált.

A MIPIM (Marché International des Professionnels d’Immobilier) Awards fődíjával a Magyar Zene Háza a hazai ingatlanfejlesztés egyik legnagyobb nemzetközi sikerét érte el, a világ figyelme pedig ismét a Liget Budapest projektre irányult – hangsúlyozta a mérföldkőnek számító elismerés hírére reagálva a Magyar Nemzetnek a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek tájékoztatása szerint a MIPIM Awards három évtizedes történetében magyar fejlesztés most először nyerte el a zsűri fődíját. Emellett az intézmény elismerésének jelentőségét mutatja az is, hogy a nemzetközi szakértőkből álló zsűri nem minden évben, hanem csak abban az esetben osztja ki a fődíjat, ha egy épület az általa meghatározott speciális és szigorú szempontoknak kiemelkedően, az egész mezőnyt egyértelműen maga mögé utasítva megfelel. Elmondása szerint az intézmény idén januári megnyitását követően immár látható, hogy az új zenei intézmény Budapest egyik új, emblematikus épületévé vált, hiszen a ház rendkívüli népszerűségnek örvend, kiállítása és zenei programjai folyamatosan telt házasak, de sokan csak azért látogatnak el, hogy megcsodálják ezt a különleges épületet. A mostani rangos elismerés pedig szintén visszaigazolja, hogy a projekt teljes megvalósításával a Városliget a családi programok és a kulturális élet világszerte unikálisnak számító központjává válik.

Gyorgyevics Benedekez hasonlóan a Liget-projekt miniszteri biztosa is kiemelte: a már elkészült fejlesztések nemzetközi sikerei, így a Magyar Zene Háza most elért világelsősége is azt bizonyítja, hogy a Liget Budapest projekt teljes körű befejezését követően hazánké lesz az egyik legvonzóbb és legkomplexebb kulturális negyed Európában. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a még el nem kezdett fejlesztéseknek, ezen belül is elsősorban az Új Nemzeti Galériának a megvalósítása – jelentette ki Baán László. A rangos elismerés kapcsán a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Köztudott, a világ egyik legfigyelemreméltóbb kortárs épületének tartott intézmény már számos rangos elismerésben részesült. A Magyar Zene Házát már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megméretésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. Egy évvel később a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat, az amerikai Music Cities Awards kiírásában a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetést zsebelhette be, tavaly pedig a CNN és a World Architecture Community (WAC) 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A sikerszéria azonban itt még nem ért véget, hiszen január elején az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a Time Out a világ huszonkét legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális vonzereje közé választotta a Magyar Zene Házát. A Városliget ékessége többek között olyan kulturális világszenzációkat maga mögé utasítva, mint a New York-i Museum of Broadway, az előkelő második helyet szerezte meg a Time Out magazin listáján.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)