Pesti Srácok

Megnyílt a felújított Kinizsi-vár

Megnyílt a felújított Kinizsi-vár

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújuló Kinizsi-vár fejlesztése nyitásra fordult. Az építési beruházás befejeződött, a kiállítási tartalom gyártása zajlik már napjainkban is. A Kinizsi-vár területe húsvéttól – kiállítások nélkül – már látogatható lesz, míg teljes szépségében nyártól tárul majd a nagyközönség elé. Ezzel a fejlesztéssel, az interaktív kiállításokkal a vár négyévszakos lesz, és Nagyvázsony egy olyan lehetőséget kap, amely megtöbbszörözheti a korábbi látogatói számokat.

Navracsics Tibor kormánybiztos kiemelte, hogy nemcsak Nagyvázsony, hanem az egész térség, az egész ország számára fontos ez a beruházás. A magyar kastély- és várprogram számos olyan épületet hozott már vissza félhalott vagy halott állapotából, amely a kultúrtörténet szempontjából fontos. A program jellemzője, hogy nem csupán az újjáépítésről szól, hanem ezek a felújítások a gazdasági növekedést is támogatják. Olyan regionális, térségi központok jönnek létre, amelyek nemcsak a turizmus, de a képművesség és a gasztronómia számára is hasznos csomópontok lehetnek, és ezáltal közelebb léphetünk a 12 hónapos balatoni, Balaton-felvidéki szezon felé.

Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 1,516 milliárd forintos, 100 százalékos, európai uniós támogatásból újul meg a Kinizsi-vár. A fejlesztésnek köszönhetően megnőttek a terek, az északi és nyugati szárnyak újabb emelettel gazdagodtak. A látványos, árkádíves lodzsasorral, a belső kaputorony falmagasításával létrejött egy olyan, korábban soha nem látott tértömeg, amely a vár egységességét, monumentalitását egyféle időutazásként mutatja be. A fejlesztés legjelentősebb gazdasági haszna, bevételnövelő eleme pedig az, hogy a vár minden évszakban látogatható lesz – írja a Veol.hu.

Virág Zsolt, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa elmondta, hogy a vár belső magja ugyanúgy néz ki most, mint a XV–XVI. század fordulóján. A vár története során többször váltott gazdát az ütközőzónában; a múltban leggyakrabban királyi vár volt, királyi őrséggel, de a Zichyek csak várbörtönként használták. 62 évvel az 1960-as, Zákonyi Ferenc által kezdeményezett vár-helyreállítás elkészülte után ideje volt egy olyan felújításnak a nemzeti kastélyprogram keretében, amely minden szintjén megújítja a várat.

PestiSracok facebook image

A készülő kiállításról megjegyezte, hogy az hiteles, friss és interaktív lesz a vár falain belül. Szintenként más-más enteriőrt rendeznek be. A legalsó szinten a várudvar korabeli gazdálkodását mutatják majd be. Látható lesz a várnagy, illetve Magyar Benigna úrnő szobája, a várőrség élettere, lesz múltba látó kilátó kronoszkóppal: a nyitott tetőteraszról látható lesz Nagyvázsony a XVI. századi házaival, a pálos kolostorral. Kiemelten kezelik majd Kinizsi Pál életét, bemutatják tetteit, legendáit, illetve az őt követő építési korszakokat is 3D-ben. Lesz múzeumpedagógiai foglalkoztató, rendezvényterem, interaktív filmvetítő, és kiegészítő szolgáltatásként kávézó és ajándékbolt is várja majd a látogatókat.

Fábry Szabolcs polgármester hangsúlyozta, hogy történelmet építenek a településen, amelynek a legegyértelműbb jele a Kinizsi-vár megújulása, visszaépítése. A várfejlesztésnek köszönhetően 17 munkahelyet teremtenek közvetlenül a várban. 42 ingatlan cserélt gazdát a vár körüli kis utcákban, és zömében helyi vagy beköltöző fiatal családok vásároltak házat Nagyvázsonyban. Emellett közel 20 olyan turisztikai jellegű magánberuházás is elindult a településen, amelyek nem jöttek volna létre, ha nem valósul meg a várfejlesztési program.

Forrás: Veol.hu; Fotó: Veol.hu/Nagy Lajos

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.