Pesti Srácok

A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút

A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút

Volodimir Vjatrovics ukrán parlamenti képviselő a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az ukrán parlament Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot "terrorista államnak" minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos "Z" és "V" betűk jelképként történő használatát.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, ahol felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ott történtek nem álhírek, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket. A tisztségviselő kiemelte: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgozik azon, hogy kiderítsék az igazságot és az elkövetőket bíróság elé állítsák. Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A tömegsír feltárása még folyamatban van. Csütörtökön megtekintette a tömegsírt a lengyel és a cseh parlament elnöke. Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök újságíróknak azt mondta, hogy miután ellátogattak Borogyankába, Bucsába és Irpinybe, megdöbbentek.

Az UNIAN az amerikai Forbes üzleti magazinra hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, hogy az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben. Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy csütörtökön az orosz erők oroszországi területről lőtték a megye határmenti településeit. Szavai szerint tíz napja ez az első súlyos provokáció a régióban az orosz hadsereg részéről. Kifejtette, hogy 120 milliméter kaliberű aknákat lőttek ki, aminek következtében lakóházak sérültek. Áldozatokról egyelőre nem közölt semmit. Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig arról adott hírt, hogy az északi Csernyihiv megyében ért orosz rakétacsapás egy kistelepülést, és az egyik lövedékkel eltaláltak egy magánházat. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a BBC-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán vezetés fel volt készülve a háborúra, noha az orosz hadsereg támadását nem február 24-re, hanem február 22-re várta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)