Pesti Srácok

A svéd kormány közvetlenül döntene a NATO-csatlakozástól

A svéd kormány közvetlenül döntene a NATO-csatlakozástól

A svéd kormány nem adná a lakosság kezébe a NATO-csatlakozás kérdését. Stockholmban úgy döntöttek, hogy a referendum kiírása biztonságpolitikai problémákat vetne fel, így az arról való döntést a kizárólag a parlament jóváhagyására bíznák.

A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be a skandináv ország miniszterelnöke csütörtökön. Magdalena Andersson újságírók előtt rossz ötletnek nevezte a referendumot és leszögezte: mivel a NATO-csatlakozás kérdése több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint, nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen. Andersson szociáldemokrata pártja mindezidáig hevesen ellenezte a NATO-csatlakozást, ám a párt áprilisban közleményben leszögezte: az ukrajnai háború fényében készek felülvizsgálni álláspontjukat.

A népszavazás ötletét elvetette a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is. A pártelnök az Aftonbladet című svéd napilapnak azt mondta, a szavazóknak nincsenek illúzióik Oroszországgal kapcsolatban, és egészen nyilvánvalóan megértették, mi történt február 24-én, a háború kezdetekor, "és levonták a következtetést". Ezzel szemben Nooshi Dadgostar, a csatlakozást ellenző Baloldali Párt vezetője kiállt a népszavazás mellett és leszögezte: egy ilyen horderejű döntéshez komoly demokratikus támogatás szükséges. Svédországban szeptemberben tartanak parlamenti választásokat. A Demoskop közvélemény-kutató intézet múlt héten végzett felmérése szerint a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, hat százalékkal több, mint márciusban. A felmérésből emellett kiderült az is, hogy a Svéd Szociáldemokrata Párt szavazói között is nőtt a csatlakozást pártolók aránya.

A svéd mellett a finn kormány is bejelentette, hogy felülvizsgálja évtizedek óta tartó katonai semlegességét. Bár a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta a két észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, korábban Stockholm és Helsinki ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt. Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: wilsoncenter.org

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)