Pesti Srácok

A svéd kormány közvetlenül döntene a NATO-csatlakozástól

A svéd kormány közvetlenül döntene a NATO-csatlakozástól

A svéd kormány nem adná a lakosság kezébe a NATO-csatlakozás kérdését. Stockholmban úgy döntöttek, hogy a referendum kiírása biztonságpolitikai problémákat vetne fel, így az arról való döntést a kizárólag a parlament jóváhagyására bíznák.

A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be a skandináv ország miniszterelnöke csütörtökön. Magdalena Andersson újságírók előtt rossz ötletnek nevezte a referendumot és leszögezte: mivel a NATO-csatlakozás kérdése több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint, nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen. Andersson szociáldemokrata pártja mindezidáig hevesen ellenezte a NATO-csatlakozást, ám a párt áprilisban közleményben leszögezte: az ukrajnai háború fényében készek felülvizsgálni álláspontjukat.

A népszavazás ötletét elvetette a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is. A pártelnök az Aftonbladet című svéd napilapnak azt mondta, a szavazóknak nincsenek illúzióik Oroszországgal kapcsolatban, és egészen nyilvánvalóan megértették, mi történt február 24-én, a háború kezdetekor, "és levonták a következtetést". Ezzel szemben Nooshi Dadgostar, a csatlakozást ellenző Baloldali Párt vezetője kiállt a népszavazás mellett és leszögezte: egy ilyen horderejű döntéshez komoly demokratikus támogatás szükséges. Svédországban szeptemberben tartanak parlamenti választásokat. A Demoskop közvélemény-kutató intézet múlt héten végzett felmérése szerint a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, hat százalékkal több, mint márciusban. A felmérésből emellett kiderült az is, hogy a Svéd Szociáldemokrata Párt szavazói között is nőtt a csatlakozást pártolók aránya.

A svéd mellett a finn kormány is bejelentette, hogy felülvizsgálja évtizedek óta tartó katonai semlegességét. Bár a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta a két észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, korábban Stockholm és Helsinki ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt. Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: wilsoncenter.org

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!