Pesti Srácok

Francia elnökválasztás – Alacsony a részvétel a második fordulóban

Francia elnökválasztás – Alacsony a részvétel a második fordulóban

A francia belügyminisztérium közleménye szerint a választásra jogosultak 26,40 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia elnökválasztás második fordulójában, és ez ugyan egy százalékkal magasabb a két héttel ezelőtti első forduló részvételénél, de két százalékkal elmarad az öt évvel ezelőtti részvételhez képest.

Két évtizede nem volt ennyire kicsi az érdeklődés a legfontosabb franciaországi választás iránt. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat-e az elnöki székben, vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre, de jóval szorosabb eredménnyel, mint öt évvel ezelőtt. A részvételi arány ugyanakkor még befolyásolhatja az eredményt. Az iskolai tavaszi szünet miatti távolmaradás, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, valamint a 22 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóinak kiszámíthatatlansága a közvélemény-kutatók szerint akár a Nemzeti Tömörölés jelöltjének is kedvezhet.

Mindkét elnökjelölt délelőtt 1 óra előtt leadta a voksát: Macron Le Touquet településen, az észak-franciaországi családi nyaralójuk közelében, Marine Le Pen pedig a pártja egyik fő bázisának számító Hénin-Beaumont-ban, a belga határ közelében.

A két jelölt programja teljes ellentétes és egészen más víziót fogalmaz Európáról, a gazdaságról, a megélhetési kérdésekről, az Oroszországhoz fűződő viszonyról, a környezetvédelemről vagy a bevándorlásról. A kampányban ezekről azonban a választók nem sokat hallottak, miután az államfő alig ötven nappal ezelőtt kezdett el kampányolni és csak két nagygyűlést tartott, miközben Marine Le Pen több mint 120 nap alatt végigjárta a teljes országot és elsősorban a megélhetési problémákról beszélt. A két forduló között pedig mindenekelőtt az első fordulóban harmadik helyen végzett Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólították meg a jelöltek. Marine Le Pen azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki Macron egy héttel ezelőtt, Marseille-ben a kampánygyűlésén. Elmondta, hogy nem az elmúlt öt év politikáját kívánja folytatni újraválasztása esetén, hanem "teljes megújulást" javasol, mert "meghallotta az első forduló üzenetét".

Ő lenne az első elnök az elmúlt húsz évben, akit újraválasztanak a franciák; utoljára 2002-ben Jacques Chirac tudott két mandátumra az elnöki székben maradni.

Az 53 éves, radikális programmal jelentkező Marine Le Pen a kampányban végig azt hangsúlyozta, hogy ellentétben a jelenlegi elnökkel, ő "az emberek nevében beszél" és elnökként az emberek hétköznapi gondjaival szeretne foglalkozni, ami egyben bírálat is volt az ellenfelei által sokszor arrogánsnak és a "gazdagok elnökének" tekintett Emmanuel Macronnal szemben. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

Amennyiben Emmanuel Macron nyeri az elnökválasztást, az Eiffel-torony előtti Mars-mezőkön, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után, ahonnan a 13 régiót jelképező buszkonvojjal tervezi végigjárni Párizs emblematikus helyeit.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)