Pesti Srácok

Kezdetét vette a francia elnökválasztás a tengerentúli területeken

Kezdetét vette a francia elnökválasztás a tengerentúli területeken

Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás. Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indul, akik között Macron legesélyesebb kihívója Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke. Franciaország a világ hetedik legnagyobb gazdasága és az Európai Unió politikájának meghatározó alakítója.

A felmérések szerint Emmanuel Macron államfőnek és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24-i második fordulóba. Az indulók között az elemzők – Macron mellett – hat politikust tartanak számon jelentős jelöltként, három baloldalit és három jobboldalit: a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, az Engedetlen Franciaország nevű politikai mozgalom vezetőjét, akinek szintén van esélye bejutni a második fordulóba, Yannick Jadot-t, aki a Zöldek jelöltje, a szocialista párti Anne Hidalgót, Párizs polgármesterét, illetve a jobbközép Valérie Pécresse-t, a Köztársaságiak jelöltjét, Éric Zemmourt, a radikális publicistából lett politikust és Marine Le Pent, a szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőjét.

Miután Franciaország és a tengerentúli megyéi között nagy az időeltolódás, sok helyen, így a Kanada keleti partjai közelében fekvő Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporton, vagy Francia Guyanán, Guadeloupe-on, Martinique-on és Francia Polinéziában is szombaton szavaznak. Szombaton egyébként Franciaországban kampánycsend volt. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel nyolc órakor nyílnak. Az elnökválasztás második fordulóját április 24-én tartják.

Forrás: MTI; Fotó: Brexit.eu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!