Pesti Srácok

Macron nem számíthat a szélsőbalos Mélenchon szavazóira

Macron nem számíthat a szélsőbalos Mélenchon szavazóira

A felmérések alapján a szélsőbaloldali szavazók közül a legtöbben otthon maradnak, vagy érvénytelenül fognak szavazni az elnökválasztás második fordulójában. Ezt igazolja az is, hogy a napokban a Sorbonne diákjai elfoglalták az egyetemet afelett érzett dühükben, hogy az általuk favorizált Jean-Luc Mélenchon nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába.

Komoly gondban lehet a hivatalban lévő francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron, ha valóban nem számíthat az elnökválasztás első fordulójában a harmadik legtöbb szavazatot kapott kihívójának, Jean-Luc Mélenchon-nak támogatóira – írja a HVG. Márpedig egy felmérés alapján a baloldali jelölt híveinek egy tekintélyes része, nagyjából kétharmada otthon maradhat, vagy érvénytelenül szavazhat a második fordulóban. Macron ellenfele 2017-hez hasonlóan Marine Le Pen lesz.

Mélenchon maga arra szólította fel a híveit, hogy semmiképp se szavazzanak Le Penre, de azt már nem mondta, hogy támogassák Macront – erre egyébként a felmérés szerint a baloldali jelölt támogatóinak egyharmada készül. Az Ipsos és a Sopra-Steria közös felmérése szintén hasonló eredményt hozott, de eszerint Mélenchon szavazóinak tizenhat százaléka pártolhat át Marine Le Penhez, ötven százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.

A francia elnökválasztási rendszer alapján az első forduló két legtöbb szavazatot kapó jelöltje mérkőzik meg a második fordulóban. Mélenchon mindössze másfél százalékkal maradt el a szélsőjobboldali-populista jelölt Marine Le Pen-től. Macron 2017-ben könnyedén verte a választás második fordulójában Le Pent, de az elemzők figyelmeztetnek, hogy idén sokkal kiélezettebb csata várható az elnökválasztáson.

PestiSracok facebook image

Forrás: HVG; Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!