Pesti Srácok

A németek nem akarnak kártérítést fizetni a világháborús bűneikért, ezért beperelték Olaszországot

A németek nem akarnak kártérítést fizetni a világháborús bűneikért, ezért beperelték Olaszországot

Német sajtóértesülések szerint Németország beperelte Olaszországot az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (IJC), amiért továbbra is lehetővé teszi a második világháborús német háborús bűnök áldozatainak, hogy jóvátételt követeljenek bíróságon.

A lépés közvetlen kiváltó oka az, hogy egy olasz bíróság náci háborús bűncselekmények miatt járó kártérítés forrásának előteremtésére május 25-ig elrendelheti olyan római ingatlanok árverezését, amelyekben német intézmények működnek. Köztük van a Goethe Intézet olaszországi központja, az 1829-ben éppen Rómában alapított német régészeti intézet (DAI) és az 1888-ban ugyancsak Rómában alapított német történeti intézet (DHI). Ennek megakadályozására Németország ideiglenes jogvédelmet kért az IJC-n.

Az ügy háttere az IJC egyik, 2012-ben született döntése, amelynek értelmében Németország eleget tett a náci rezsim idején Olaszországban elkövetett bűncselekmények miatti jóvátételi kötelezettségének, ezért az államokat megillető mentesség – szuverén immunitás – elve alapján érvénytelenek az ilyen ügyekben magánszemélyek javára, Németország terhére hozott ítéletek. Az olasz alkotmánybíróság azonban 2014-ben kimondta, hogy háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények esetében nem alkalmazható az állami mentesség elve, vagyis a náci diktatúra áldozatai vagy hozzátartozóik továbbra is perelhetik Németországot kártérítésért, az ilyen pereket kizáró szabályozás pedig alkotmányellenes. Időközben nagyjából 25 ilyen eljárás indult olaszországi bíróságokon.

A ZDF német országos köztelevízió az összeállításában kiemelte, hogy a náci rezsim külföldi áldozatainak a második világháború után sokáig kellett várniuk a jóvátételt rendező politikai megállapodásra. Az első, úgynevezett globális megállapodásokat 1959 és 1964 között kötötte az akkori Nyugat-Németország európai partnerekkel. Olaszországgal a megegyezést 1961-ben írták alá. Az 1963-ban életbe lépett egyezmény alapján 40 millió márka jár azoknak az olaszországi áldozatoknak – haláluk esetén a hozzátartozóiknak – , akiket “faji, hitbeli vagy ideológiai okokból” üldözött a nemzetiszocialista rendszer, és akik “szabadságukban vagy egészségükben kárt szenvedtek”. A ZDF műsorában rámutattak arra is, hogy a német hadsereg (Wehrmacht) és a náci párt fegyveres szervezete (SS) “sok embert gyilkolt meg a második világháborúban Olaszországban”.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Hírstart.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.