Pesti Srácok

A németek nem akarnak kártérítést fizetni a világháborús bűneikért, ezért beperelték Olaszországot

A németek nem akarnak kártérítést fizetni a világháborús bűneikért, ezért beperelték Olaszországot

Német sajtóértesülések szerint Németország beperelte Olaszországot az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (IJC), amiért továbbra is lehetővé teszi a második világháborús német háborús bűnök áldozatainak, hogy jóvátételt követeljenek bíróságon.

A lépés közvetlen kiváltó oka az, hogy egy olasz bíróság náci háborús bűncselekmények miatt járó kártérítés forrásának előteremtésére május 25-ig elrendelheti olyan római ingatlanok árverezését, amelyekben német intézmények működnek. Köztük van a Goethe Intézet olaszországi központja, az 1829-ben éppen Rómában alapított német régészeti intézet (DAI) és az 1888-ban ugyancsak Rómában alapított német történeti intézet (DHI). Ennek megakadályozására Németország ideiglenes jogvédelmet kért az IJC-n.

Az ügy háttere az IJC egyik, 2012-ben született döntése, amelynek értelmében Németország eleget tett a náci rezsim idején Olaszországban elkövetett bűncselekmények miatti jóvátételi kötelezettségének, ezért az államokat megillető mentesség – szuverén immunitás – elve alapján érvénytelenek az ilyen ügyekben magánszemélyek javára, Németország terhére hozott ítéletek. Az olasz alkotmánybíróság azonban 2014-ben kimondta, hogy háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények esetében nem alkalmazható az állami mentesség elve, vagyis a náci diktatúra áldozatai vagy hozzátartozóik továbbra is perelhetik Németországot kártérítésért, az ilyen pereket kizáró szabályozás pedig alkotmányellenes. Időközben nagyjából 25 ilyen eljárás indult olaszországi bíróságokon.

A ZDF német országos köztelevízió az összeállításában kiemelte, hogy a náci rezsim külföldi áldozatainak a második világháború után sokáig kellett várniuk a jóvátételt rendező politikai megállapodásra. Az első, úgynevezett globális megállapodásokat 1959 és 1964 között kötötte az akkori Nyugat-Németország európai partnerekkel. Olaszországgal a megegyezést 1961-ben írták alá. Az 1963-ban életbe lépett egyezmény alapján 40 millió márka jár azoknak az olaszországi áldozatoknak – haláluk esetén a hozzátartozóiknak – , akiket “faji, hitbeli vagy ideológiai okokból” üldözött a nemzetiszocialista rendszer, és akik “szabadságukban vagy egészségükben kárt szenvedtek”. A ZDF műsorában rámutattak arra is, hogy a német hadsereg (Wehrmacht) és a náci párt fegyveres szervezete (SS) “sok embert gyilkolt meg a második világháborúban Olaszországban”.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Hírstart.hu

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.