Pesti Srácok

A piaci árhoz képest olcsóbban kelnek el a balos önkormányzatok ingatlanjai

A piaci árhoz képest olcsóbban kelnek el a balos önkormányzatok ingatlanjai

Egyre érdekesebb bizonyítékok látnak napvilágot a baloldali önkormányzatok mutyigyanús ingatlanüzleteiről: van, ahol akár 50–60 százalékkal a piaci érték alatt is gazdát találhat egy-egy telek, lakás vagy ipari park.

Az adatRADAR számos önkormányzatot megkeresett a közelmúltban, afelől érdeklődve, mennyiért adták el a különböző telekkönyvi besorolású ingatlanjaikat. A közölt árakat aztán a portál összevetette az ingatlan.com és más hirdetési oldalak meghatározott területre és kategóriára (lakás, ház, mezőgazdasági vagy ipari terület stb.) vonatkozó adataival, hogy így kapjanak egy-egy piaci árhoz közelítő értéket.

Az eddig feldolgozott adatok szerint a 30 százalék körüli eltérés nem számít ritkaságnak, de bőven akad példa ennél nagyobb, 50–60 százalékos vagy azt meghaladó különbségre is. Példaként említi a portál a Vác központját jellemző 400 ezer forintos négyzetméterenkénti ár helyett egy Dunához közeli, Dózsa György úti lakást, amelyet az önkormányzat 78 920 forint/négyzetméter áron adott el. A fővárosban sem ritka a 30 százalék körüli eltérés az adatRADAR által már megvizsgált eladások esetében, de Ferencvárosban ennek duplájába is belefutottak.

A Táblás közben egy 47 négyzetméteres lakás kelt el 7 248 000 forintért, az Osztag utcában pedig egy 37 négyzetméteres garzon 6 millióért, vagyis négyzetméterenként 155 436, illetve 160 428 forintot fizetett értük a vevő, ám Budapest IX. kerületében 400 ezer forint/négyzetméter körüli áron hirdetik az ingatlanokat, így a különbség 64 az előbbi és 63 százalékos az utóbbi esetében. Az Üllői úton, a Börzsöny utcában, a Boráros téren, a Bakáts és a Soroksári úton ugyanakkor további nyolc olyan ingatlant talált a portál, amelyek a kerületi átlaghoz viszonyítva 50–60 százalékkal olcsóbban találtak gazdára.

PestiSracok facebook image

Az adatRADAR azt írja: az újpesti Istvántelki út 61-63. szám alatt található, több mint 1600 négyzetméteres ingatlan a főváros IV. kerületének egyik frekventált városrésze, üresen álló telekből nincs is sok arrafelé, és amiket a hirdetési oldalakon találtak, azok is 158 ezer–164 ezer forintos négyzetméteráron keresik gazdájukat. Az önkormányzat viszont a beépítetlen telkét ennek a feléért, négyzetméterenként nem egész 80 ezer forintért adta el.

Az üzlethelyiségek tekintetében az adatRADAR azt írja, Siófokon és a III. kerületben is kedvező áron juthatott egy-egy közérthez néhány vásárló. A Balaton-part közkedvelt településének Fő utcáján például nettó 3,4 millió forintos áron értékesített egy 33 négyzetméteres üzlethelyiséget az önkormányzat, egy másik üzlet pedig nettó 5,2 millióért talált új gazdára. Ez azt jelenti, hogy arányaiban nézve a drágább sem érte el a 175 ezer forintos négyzetméterenkénti árat, holott az ingatlan.com adatai szerint a 10–99 négyzetméter alapterületű üzlethelyiségek tekintetében egész Siófok területén nem kínálnak 577 ezer forintnál olcsóbban egy négyzetmétert.

A III. kerületben pedig két 46 négyzetméteres Bécsi úti üzlethelyiségtől is 3 250 000 forintért vált meg az önkormányzat 2021-ben. Ez alig több mint 70 ezer forintot jelent négyzetméterenként, amihez képest itt is jelentős eltérést mutatnak az adatRADAR szerint az ingatlan.com oldalon megjelenő hirdetések. Az utcában eladásra kínált 10–99 négyzetméteres üzletek közül a legolcsóbb esetében is több mint 900 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

Forrás: adatRADAR; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok (illusztráció)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)