Manfred Weber veheti át az Európai Néppárt elnöki székét
Donald Tusk távozásával hamarosan Manfred Weber ülhet az Európai Néppárt elnöki székébe. A pártcsalád vezetésére egyedül a német politikus jelentkezett, ami nem csoda, hiszen az EPP birodalmi fénye egyre halványodik. A pártcsalád legerősebb tagja, a CDU/CSU is választási vereséget szenvedett, tovább csökkentve az EPP befolyását az európai uniós politikai porondon.
Május végétől Manfred Weber német politikus veheti át az Európai Néppárt (EPP), a magát jobbközép politikai erőként meghatározó, de egyre inkább balra tolódó európai pártcsalád vezetését. Az EPP május 31-én és június 1-jén tartja tisztújító kongresszusát Rotterdamban, ahol más kihívó hiányában elnökké választhatják Webert. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megtartja az EPP európai parlamenti frakciójának vezetői szerepét is, amelyet 2014 óta tölt be. Eddig ugyanis más irányította a frakciót és a pártcsaládot, amelynek egyébként nemcsak európai uniós tagjai vannak.
Az EPP elnöki tisztsége azok után üresedik meg, hogy a pártcsaládot 2019 óta vezető Donald Tusk hazatért Lengyelországba, hogy a lengyel ellenzéki Polgári Platform élén szembeszálljon az ottani jobboldali kormánnyal. Weber, akit tavaly választottak újra – igaz, nem elsöprő többséggel – az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakciójának vezetőjévé, már akkor közölte, hogy az elnöki pozícióra is igényt tart Tusk távozásával.
A lengyel politikus ugyanakkor nem túl hálás feladatot hagy hátra utódjára, mivel a birodalom hanyatlik
– a Politico brüsszeli kiadásának szavait idézve. Az Európai Unió öt legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – közül ugyanis jelenleg egyiknek sincs néppárti vezetője. A 27 uniós tagállamból csupán hetet vezetnek a pártcsalád politikusai, például Ciprust és Ausztriát, ami azt jelenti, hogy az Európai Tanács asztalánál is csak hét EPP-s vezető foglal helyet.
A németországi veszteség óriási csapás
– nyilatkozta a Politicónak Weber.
Németországban tavaly hosszú idő után a szociáldemokraták vették át a hatalmat, súlyos vereséget mérve a kereszténydemokraták (CDU/CSU) pártszövetségére. A német választásokat követően az EPP történelmi mélypontra került. Megítélésén pedig az sem segített, hogy a legutóbbi francia elnökválasztáson a pártcsalád tagja, a konzervatív Republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse az első fordulóban a szavazatok öt százalékát sem szerezte meg.
A pártcsaládon belül sokan azon morfondíroznak, miért akar Manfred Weber elnöki babérokra törni az EPP-n belül is, miután elvetette az Európai Parlament elnöki tisztségére vonatkozó terveit, három évvel ezelőtt pedig – az EPP csúcsjelöltjeként – nem őt választották meg az Európai Bizottság elnökévé, hanem Ursula von der Leyent. Weberhez közel álló tisztségviselők szerint a német politikus célja, hogy újjáélessze az egyre hanyatló pártcsaládot, amely korábban uralta az uniós politikát. Egyesek azonban úgy vélik, az EPP frakcióvezetője inkább a problémák szimbóluma, mintsem az újjáéledés kulcsa a pártcsalád jövőjét tekintve. Azzal ugyanis, hogy ragaszkodott a frakcióvezetői pozícióhoz, és emellett még az elnöki széket is magának követeli, egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy saját érdekeit előtérbe helyezve igyekszik mindenáron megakadályozni a vérfrissülést.
Manfred Weber egyébként korábban Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesének számított, 2018-ban azonban a frakció többségével együtt megszavazta a magyar jogállamiságot elítélő Sargentini-jelentést, és megkezdődött a hetes cikkely szerinti eljárás. Az EPP frakcióvezetőjének jelentős szerepe volt abban is, hogy a Fidesz elhagyta a pártcsaládot. Tavaly ugyanis az EPP olyan alapszabály-módosítást fogadott el, amely alapján a képviselőcsoport kollektíven dönthetett egész pártok kizárásáról. A Fidesz-delegáció a döntést követően magától kilépett az EPP-frakcióból, majd később a pártcsaládból is.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
