Pesti Srácok

Megéri küzdeni az "elnyomás" ellen – Több mint negyvenkétmillió dolláros vagyonnal rendelkezik a BLM

Megéri küzdeni az "elnyomás" ellen – Több mint negyvenkétmillió dolláros vagyonnal rendelkezik a BLM
New York, 2020. június 16. A Black lives matter (Fekete életek számítanak) mozgalom támogatói a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen tiltakoznak New Yorkban 2020. június 15-én. Az Egyesült Államokban már három hete tartó tüntetéshullámot egy afroamerikai férfi, George Floyd halála váltotta ki, aki egy brutális rendőri intézkedésben vesztette életét május 25-én Minneapolisban. MTI/EPA/Justin Lane

Az amerikai Black Lives Matter (Fekete életek számítanak, BLM) mozgalom szervezőinek alapítványa – az adóhatósághoz benyújtott adóbevallás szerint – negyvenkétmillió dolláros (15,4 milliárd forintos) vagyonnal rendelkezik még azt követően is, hogy több mint harminchétmillió dollárt költöttek adományokra, támogatásokra, ingatlanra, tanácsadókra és más költségekre.

Az AP amerikai hírügynökség keddi tudósítása szerint a hírügynökség birtokába került a Black Lives Matter Global Network Foundation Inc., azaz a mozgalom globális alapítványának (BLM GNF) legfrissebb, 63 oldalas adóbevallása. Eszerint a GNF 32 millió dollárt fektetett részvényekbe abból a 90 millió dollár értékű pénzügyi adományból, amelyet 2020-ban, az amerikai BLM-tüntetéssorozat idején kapott az alapítvány. A részvénybefektetés a hozamaival együtt hamarosan alapítványi vagyonná alakulhat, amely a GNF alapítvány jövőbeli munkáját hivatott biztosítani – hangsúlyozták a BLM mozgalom szervezői. Az alapítvány közel 42 millió dolláros nettó vagyonnal zárta a 2020. júliustól és 2021. júniusig tartó amerikai pénzügyi évet. Működési költségvetése mintegy 4 millió dollárra rúgott a GNF egyik kuratóriumi tagja szerint.

Az alapítvány adóbevallása szerint a GNF például közel 6 millió dollárt költött egy kerítéssel körülvett Los Angeles-i művészeti telephely megvásárlására. A kaliforniai metropolisz Studio City nevű kerületében álló ingatlan hat hálószobával, fürdőszobákkal, medencével, koncertszínpaddal és irodákkal rendelkezik, ösztöndíjas afroamerikai előadók bentlakásos, művészeti alkotó tevékenysége számára készült, és jelenleg is erre a célra használják – erősítette meg a kuratórium már idézett tagja. Ez a BLM GNF első nyilvános pénzügyi beszámolója az alapítvány 2017-es létrehozása óta. A frissen létrehozott nonprofit alapítvány korábban egy régóta olajozottan működő jótékonysági szervezet pénzügyi ernyője alatt tevékenykedett, ezért nem volt köteles nyilvánosságra hozni pénzügyi működését, egészen 2020 decemberéig, amikor is pénzügyileg teljesen független besorolású nonprofit szervezetté vált. Az adóbevallása alapján a GNF szervezeti kiépítése még nem fejeződött be: az alapítványnak egyelőre még nincs sem ügyvezető igazgatója, sem irodai munkatársai. Az AP által megkérdezett, az amerikai nonprofit szervezetek működését jól ismerő szakértők szerint a BLM GNF alapítványa a fentiek alapján úgy működik, mint – az AP megfogalmazása szerint – egy alacsony költségvetésből gazdálkodó, összetákoltan nonprofit gazdasági társaság. A BLM társalapítói, Patrisse Cullors, Alicia Garza and Ayo Tometi ugyan decentralizált szervezet kiépítését ígérte, de végül Cullors kezében futott össze minden – állapította meg az AP, hozzátéve, hogy az alapítvány pénzügyei nem voltak átláthatók, ezért sok BLM-aktivista Cullorst vádolta. Az AP beszámolója idézi Brian Mittendorfot, az Ohiói Állami Egyetem professzorát, aki szerint a BLM GNF alapítványának szervezeti-vezetési struktúrája alapján nehéz lenne cáfolni azokat az állítólagos helytelen, szabálytalan, az alapítvány fő tevékenységi körével közvetlenül nem összefüggő pénzügyi elszámolási megoldásokról szóló korábbi vádakat, amelyek évek óta keringenek a Black Lives Matter mozgalom globális alapítványa körül.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.