Pesti Srácok

Megőrült Európa az oroszok szerint, több tagállam gazdaságát romba döntené az olajembargó

Megőrült Európa az oroszok szerint, több tagállam gazdaságát romba döntené az olajembargó

Portálunk is beszámolt arról, hogy Ursula von der Leyen szerdán bejelentette az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjával kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hat hónapon belül teljes embargót javasol az összes fajta orosz olajra, év végéig pedig betiltaná a finomított orosz kőolajtermékek behozatalát. A kormány mivel nem lát garanciát hazánk energiaellátásának biztosítására, nem támogatja a csomagot. Az EP-képviselőket is megosztja a kérdés. Egyes orosz politikusok szerint pedig Európa megőrült, hiszen az embargó ellenére is ugyanazt az orosz kőolajat fogja megvásárolni egy harmadik ország beiktatásával, csak drágábban – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A lap felidézte, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke elismerte, hogy a tilalmat nem lesz könnyű betartani, mert egyes tagállamok erősen függnek az orosz olajtól, de szerinte ezt egyszerűen meg kell tenni. Az EU 27 tagállamának nagykövetei szerdán tartották első eszmecseréjüket, hogy megvizsgálják és megtárgyalják a bizottság javaslatát, majd az EU tagállamainak állam- és kormányfői május 24–25-én Brüsszelben tartandó csúcstalálkozójukon szavazhatnak a szankciókról, amelynek elfogadásához az EU-tagországok egyhangú jóváhagyása szükséges.

– szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Von der Leyen szavaira reagálva. A tárcavezető tegnap úgy értékelt, hogy a brüsszeli testület által előterjesztett javaslatokkal együtt tudunk élni, bár nyilván ezek hatékonyságáról lehet vita, de most nincsen itt az ideje az okoskodásnak, hiszen háború zajlik a szomszédságban.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki a miniszter, aki rámutatott, hogy Magyarország Oroszországtól tud elegendő kőolajat vásárolni, ezt a meglévő vezetékeken keresztül tudja megtenni, és jelenleg technológiai szempontból is csak az orosz olaj feldolgozására van lehetőség. Szijjártó kiemelte, hogy a kormány az újabb csomagot ebben a formában felelősen nem tudja megszavazni. Ahhoz ugyanis, hogy az intézkedéseket támogatni tudják, arra lenne szükség, hogy az embargó ne vonatkozzon a csővezetéken keresztül történő kőolajszállításra. A Reuters kérdésére Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár úgy értékelt:

Szlovákia és Csehország is időt kér

Richard Sulik, a liberális Szabadság és Szolidaritás párt elnöke, Szlovákia gazdasági minisztere egyetért a tervezett szankciócsomaggal, de közölte: a jövő év elejétől számítva legalább három évre lenne szükségük ahhoz, hogy anélkül állítsák le az orosz kőolajimportot, hogy azt az ország gazdasága súlyosabban megsínylené. A miniszter szerint nemcsak Szlovákia, hanem például Csehország is türelmi időt igényel. Jóllehet az Európai Parlament reakciói nagyrészt támogatók voltak, de a szankciók okozta gazdasági következmények kezelésének szükségességét többen hangsúlyozták. Esther de Lange, a Von der Leyen politikai családjához, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó holland EP-képviselő támogatta ugyan az EU Oroszországgal szembeni új szankcióit, de hangsúlyozta, beszélni kell a gazdasági következményekről és az erős európai ipar fenntartásáról is. Szerinte ez kulcsfontosságú Európa egységének megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a szankciók okozta nyersanyaghiánynak és az emelkedő energiaáraknak súlyos következményei lesznek a fűtésszámlájuk kifizetésével küzdő európai állampolgárok és az uniós vállalkozások számára, melyeket számba kell venni egy ilyen döntés meghozatala előtt. Luis Garicano, a balliberális Renew Europe frakció spanyol EP-képviselője üdvözölte az EU által javasolt olajbehozatali tilalmat, de hangsúlyozta, Moszkva megbüntetésének hatékonyabb módja lenne, ha vámot vetnének ki az orosz energiahordozókra, és a bevételeket a kis jövedelmű háztartások segítésére fordítanák, ezzel ellensúlyozva az emelkedő energiaárakból adódó terheiket. A Politico brüsszeli lap szerint ugyanakkor egyes EU-diplomaták már jelezték, hogy rövidíteni akarják mind a kivezetési időszakot, mint Magyarország és Szlovákia mentességi időszakát.

Európa egy kicsit megőrült

A szankciócsomagra Oroszországból is érkezett reakció. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint azok az országok, amelyek szankciókkal próbálnak ártani Oroszországnak, súlyos árat kénytelenek fizetni értük, és az európaiak számára az ilyen intézkedések költsége napról napra nő. Vladimir Dzsabarov parlamenti képviselő szerint Európa egy kicsit megőrült. A képviselő azt mondta: Európa az embargó ellenére is ugyanazt az orosz kőolajat fogja megvásárolni egy harmadik ország beiktatásával, csak drágábban.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.