Pesti Srácok

Európában akar élni az afrikai fiatalok zöme, 180 millió ember kelhet útra a közel jövőben

Európában akar élni az afrikai fiatalok zöme, 180 millió ember kelhet útra a közel jövőben

Egy dél-afrikai befektető cég által finanszírozott kutatás szerint az afrikai fiatalok több mint fele szeretne Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. Afrika gyorsan növekvő népességében 360 millió 15 és 30 év közötti ember él. Ez a szám nagyobb, mint az Egyesült Államok 320 milliós lakossága. Ha ezen csoportnak csupán a fele akar kivándorolni, az is azt jelenti, hogy akár a közeljövőben is 180 millió ember kelhet útnak a jobb élet reményében – olvasható a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkében.

Egy több mint 4500, 18–24 éves afrikai fiatal körében végzett új felmérés szerint 52 százalékuk fontolóra veszi az Európába vagy Észak-Amerikába való kivándorlást a következő néhány évben. Az indokok között a gazdasági nehézségeket és az oktatási lehetőségek hiányát nevezték meg a legfőbb oknak. A jelentés megjegyezte, hogy a nyugati befektetők profitálhatnának és a migrációs nyomást is csökkentenék, ha afrikaiakat alkalmaznának, hogy amerikai gyártmányú termékeket és szolgáltatásokat értékesítsenek a kontinensen.

– véli a felmérés mögött álló Ivor Ichikowitz kutató. Jelenleg az amerikai vállalatokra azonban nem helyez a kormány nagy nyomást annak érdekében, hogy termékeket és szolgáltatásokat exportáljanak az afrikai fogyasztóknak. A nyomás hiányának egyik oka az, hogy a szövetségi kormány támogatja a Közép- és Dél-Amerikából származó illegális bevándorlók befogadását.

PestiSracok facebook image

– mondta Douglas Holtz-Eakin, az American Action Forum elnöke. Az Afrikába irányuló amerikai közvetlen befektetések a 2000-es 11 milliárd dollárról 2014-re 69 milliárd dollárra emelkedtek, 2020-ra azonban ez az összeg 47,5 milliárd dollárra esett vissza.

Tanulatlan, nehezen integrálható bevándorlók

Egy hasonló, 2019-es felmérés szerint a leendő afrikai migránsok ötöde, vagyis mindössze 45 millió ember akar az Egyesült Államokba vándorolni; minden negyedik potenciális migráns a könnyebben elérhető Európában akar eljutni, hogy ott jobb életkörülmények között élhessen. Azonban Európában valószínűleg már korántsem fogadnák olyan szívesen ezeket a többségében alacsonyan képzett, a társadalomba nehezen integrálható bevándorlókat. Ezt bizonyítja egy közvélemény-kutatás is, amely azt mutatja, hogy a franciák csaknem kétharmada úgy véli, hogy a bevándorlás szintje túl magas az országban. A nemrég közzétett felmérés szerint a franciák 65 százaléka elégedetlen a bevándorlás növekedésének jelenlegi tendenciájával, és úgy véli, hogy ez olyan égető probléma, amellyel foglalkozni kell. Arra a kérdésre, hogy túlságosan sok bevándorlót fogad-e be Franciaország, a válaszadók 65 százaléka válaszolt igennel. Ezzel szemben a válaszadóknak csak 35 százaléka nem ért egyet az állítással.

A francia műzöldek tárt karokkal várják a migránsokat

A felmérés jelentős felfogásbeli különbséget tárt fel a generációk között. A 18–24 éves korosztály volt az egyetlen csoport, amelyik nem gondolta, hogy Franciaország túl sok bevándorlót fogad be. A korosztályba tartozók 60 százaléka nem értett egyet az állítással. Ezzel szemben az 50–64 évesek 72 százaléka, míg a 25–34 évesek 69 százaléka változtatna a jelenlegi, befogadáson alapuló migrációs politikán. A politikai ideológiákat figyelembe véve is egyértelmű volt a megosztottság. A szocialisták 65 százaléka, a környezetvédők 62 százaléka szerint nem túl magas a bevándorlás mértéke. Eközben a jobboldali LREM támogatók 59 százaléka gondolja úgy, hogy túl magas a bevándorlás mértéke az országban, a jobbközép Les Républicains-szimpatizánsok körében pedig ez az arány eléri a 95 százalékot. A Reconquête és a Nemzeti Összefogás hívei között egyöntetű volt a vélemény, 100 százalékuk értett egyet az állítással.

Forrás: V4NA; Fotó: MTI/EPA/José M. Rincón

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.