Pesti Srácok

Karácsony most azon nyafog, hogy a kormány nem ad neki elég pénzt

Karácsony most azon nyafog, hogy a kormány nem ad neki elég pénzt

Súlyos megszorításokat jelent az önkormányzatoknak a 2023-as költségvetés tervezete, ezért az Országgyűlés ellenzéki frakciói módosító csomagot nyújtanak be - közölte a főpolgármester hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Karácsony Gergely az ellenzéki frakciók képviselőivel folytatott egyeztetés után azt mondta: a javaslatok célja az önkormányzatok működőképességének megőrzése, az, hogy "talpon tudjanak maradni ebben a nehéz időszakban". Kiemelte, a javaslatok elfogadása a fővárosi önkormányzat számára létkérdés, de minden település számára biztosítana fontos lehetőségeket.

- mondta a politikus. A közös javaslatcsomag részleteit Gy. Németh Erzsébet (DK), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Vajda Zoltán (MSZP) ismertette.

PestiSracok facebook image

A DK NEM SZERETNE SZOLIDARITÁST

Gy. Németh Erzsébet, a DK alelnöke elmondta: azt indítványozzák, hogy a szolidaritási adó mértékét vigyék vissza a 2019-es szintre, az Budapestnek 10 milliárd forintos kiadást jelentett. A kormány úgy számol, hogy jövőre 218 milliárdot szed be a szolidaritási adóból. Budapestnek az idei 36 milliárd forint helyett jövőre már 56 milliárdot kellene befizetnie - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint ez tarthatatlan állapot. A volt főpolgármester-helyettes megjegyezte: a szolidaritási adó összegét "nyugodtan el lehet venni a Rogán Antal vezette minisztériumtól, és így nem az önkormányzatokat sarcolnák meg". Gy. Németh Erzsébet közölte, azzal, hogy az önkormányzatokat kiveszik a "rezsicsökkentett körből", azaz nem egyetemleges szolgáltatásra lesznek jogosultak, jelentősen emelik azt az összeget, amelyet a fővárosnak energiára kell majd költenie. Ezért azt javasolják, hogy a budapesti hulladékégető megtermelt energiáját ne vigyék el, hanem a fővárosi közvilágításra fordítsák.

MÉG TÖBB PÉNZ KELL

Szabó Rebeka arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nem hagy forrást az önkormányzatoknak az útfelújításokra. Ezért azt javasolják, hogy a gépjárműadót adják vissza az önkormányzatoknak és az üzemanyagok jövedéki adójának 25 százaléka kerüljön hozzájuk - közölte. Továbbá azt is kérik, hogy a kormány biztosítsa az általa megígért hatmilliárd forintot a Lánchíd felújításához a jövő évi költségvetésben - mondta.

BOMBA ÖTLET: CAFETÉRIÁBÓL BÉRLET

Vajda Zoltán, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke a közösségi közlekedési finanszírozására vonatkozó javaslatukat ismertetve kifejtette: a fővárosban a kormány és az önkormányzat fele-fele arányban finanszírozza a feladatot, a cafetériából lehessen BKK-bérletet adni, a főváros férhessen hozzá az új járművek beszerzéséhez szükséges forrásokhoz, továbbá a BKK-bérletek áfakulcsa 0 százalékos legyen.

Kérdésekre válaszolva Karácsony Gergely elmondta: az összes budapesti egyéni képviselőt meghívták az egyeztetésre, így Dunai Mónikát (Fidesz-KDNP) is, de ő nem tudott azon részt venni. Közölte, kezdeményez majd vele tárgyalást. Hangsúlyozta: a csomag célja, hogy Budapest a magyar gazdaság motorja tudjon maradni és a többi önkormányzatot is "levegőhöz juttassa" a mostani veszélyhelyzetben. A főpolgármester a dugódíjra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, az ügyben szeretnének majd társadalmi vitát lefolytatni szeptemberben, de a dugódíj bevezetése szerinte ebben a helyzetben nem aktuális, ezért nem is támogatja. Hozzátette: a bevezetéshez a kormány partnersége is kellene, de a kormányzat kizár mindenféle szükséges jogszabály-módosítást. Ugyancsak kérdésre válaszolva Karácsony Gergely közölte, hogy a VIII. kerület mellett más városrészt is érint a rendőrhiány, például a X. kerületet is.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)