Pesti Srácok

MCC: a nyugatinál jóval nyitottabb nemzet a magyar

MCC: a nyugatinál jóval nyitottabb nemzet a magyar

A nyugatinál jóval nyitottabb nemzet a magyar – olvasható a Mathias Corvinus Collegium (MCC) sajtóközleményében, amelyben egy általa végzett nemzetközi közvélemény-kutatás eredményeiről számolt be. Az MCC hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, ha Magyarország a nemzeti érdeket más országok érdekei elé helyezi, és ezért konfrontációt is felvállal, gyakran éri az a vád, hogy különutas politikát folytat, képtelen az együttműködésre. A külföldi sajtó sok esetben festi le a magyarokat úgy, mintha a nyugati társadalmakhoz képest elzárkózóbbak, mások nézőpontjának elfogadására kevésbé fogékonyak lennénk – tették hozzá.

Az MCC szociológia műhelyének és ifjúságkutató intézetének nemzetközi kutatása szerint ennek éppen az ellenkezője igaz a magyarokra. A felmérésben Magyarország mellett másik négy vezető európai állam, Olaszország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság állampolgárainak együttműködési készségét és másokra való nyitottságát tesztelték – írták. Országonként ezer embertől kérdezték meg, vannak-e olyan eltérő anyagi helyzetű, vallású, politikai beállítottságú és nemzetiségű emberek a környezetükben, akikkel beszélgetni szoktak – közölték. A közvélemény-kutatás eredménye alapján a magyarok jóval nyitottabbnak bizonyultak, mint a németek, az olaszok, az angolok vagy a franciák. Míg a magyarok 75 százaléka beszélget más politikai meggyőződésűekkel, addig a többi ország átlaga ebben a kérdésben csak 71 százalék. A magyarokra sokkal jellemzőbb (69 százalék), hogy más vallásúakkal folytatnak eszmecserét, mint átlagosan a többi nemzetre (56 százalék). Az érezhetően szegényebbekkel (74 százalék) és a láthatóan gazdagabbakkal (75 százalék) is többet diskurálnak a magyarok, mint ahogy azt a többi ország lakói átlagosan teszi (56 százalék és 67 százalék).

A közlemény szerint egy olyan kérdés volt, amelynél a magyarok nem haladták meg a többi ország átlagát: a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vannak olyan más nemzetiségű emberek a közvetlen környezetükben, akikkel beszélgetni szoktak. Az ugyanezt válaszolók aránya ezzel szemben Franciaországban (59 százalék) és Németországban (67 százalék) magasabb volt, mint nálunk, ami nem meglepő, hiszen a magyar társadalom nemzetiségi szempontból sokkal homogénebb, mint a nyugat-európai társadalmak - tették hozzá.

PestiSracok facebook image

– emelték ki a kutatásban.

Forrás: MTI ; Fotó: PS

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.