Nacsa Lőrinc: kiállunk amellett, hogy Georgia és Bosznia-Hercegovina is tagjelölti státuszt kapjon
Magyarország kiáll amellett és támogatja, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgia és Bosznia-Hercegovina is európai uniós tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője Strasbourgban, szerdán, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) nyári ülésszakán.
Nacsa Lőrinc az MTI-nek telefonon nyilatkozva aláhúzta: az EU-bővítést illetően nem lehet leválasztani Ukrajnáról és Moldováról Georgiát és Bosznia-Hercegovinát. Kijelentette: az Európai Unió gyengébb lesz, ha nem képes a bővítésre.
Az EU tévúton jár, ha úgy gondolja, nem kell támogatnia Georgiát és Bosznia-Hercegovinát az európai integráció útján. Válsághelyzetben és háborús időkben különösen, ha az Európai Unió megerősödve szeretne kikerülni a nehéz helyzetből, nem szabad elszalasztania olyan lehetőséget, mint a tagjelölti státusz megadása azoknak az országoknak, amelyek már sokat tettek ezért az elmúlt években
– hangsúlyozta.
Elutasítjuk az Európai Bizottság azon intézkedését, ami megpróbája megosztani ezeket az országokat, jelentős különbségeket tesz közöttük, és eltérő feltételeket szab számukra a tagjelölti státusz vonatkozásában
– fogalmazott Nacsa Lőrinc.
Az, hogy az egyes országokra nem egységes feltételrendszer vonatkozik, hátrányos megkülönböztetést jelent. Az európai közösség, az európai bürokraták cserbenhagyják ezeket az országokat, ami a jelenlegi, veszélyes helyzetben hibás és felelőtlen döntés
– tette hozzá a KDNP-s képviselő. Zsigmond Barna Pál, a Fidesz parlamenti képviselője nyilatkozatában kijelentette: ahogy az egészségügyi vagy a migrációs válságot, a bővítés kérdését sem tudja megfelelően kezelni Brüsszel.
Árulás a brüsszeli bürokrácia részéről, hogy Ukrajna és Moldova mellett nem vesz tudomást Georgiáról és Bosznia-Hercegovináról
– fogalmazott.
Stratégiai és geopolitikai hiba a nyugat-balkáni országok közül Bosznia-Hercegovina vonatkozásában a tagjelöti státusz meg nem adása, Szerbia esetében pedig a csatlakozási folyamat késleltetése. Európai érdek ugyanis, hogy minél több ország csatlakozzon az Európai Unióhoz
– tette hozzá Zsigmond Barna Pál.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
