Pesti Srácok

Nagyon úgy fest, hogy Nyugat-Európa roncstelepe lettünk

Nagyon úgy fest, hogy Nyugat-Európa roncstelepe lettünk

A fejlett Nyugat úgy tesz a környezetvédelemért, hogy áthárítja Keletre a problémát. Az Európai Unió nyugati tagországaiban jelentősen több autó van forgalomban, mint a keleti országokban. Egy felmérés adatai arra is rávilágítanak, hogy a nyugati országok egyfajta autós szeméttelepnek használják a keleti államokat, hiszen végül itt vonják ki ezeket az autókat a forgalomból.

Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (European Automobile Manufacturers Association; ACEA) adatai szerint 2020-ban az Európai Unióban 550 autó jutott ezer lakosra. Az uniós átlagnál jóval több jármű jut ezer főre például Franciaországban (565) és Németországban (579) is, de Belgiumban (493) és Dániában (467) is jelentősen magasabb ez az arány, mint az EU keleti államaiban. Az unió keleti részén viszont jóval kevesebb autó jut ezer főre: Horvátországban például 428, Magyarországon pedig 404 személygépjárművet használhatnak, ha ezer főre vetítjük az adatokat.

A jelentés kitért arra is, hogy milyen mértékben nőtt az országok járműparkja. Romániában például 2019 és 2020 között 5,4 százalékkal emelkedett a forgalomban lévő autók száma. Ez részben annak is köszönhető, hogy a nyugati országok úgy tesznek a környezetvédelemért, hogy az elöregedett, megunt autóikat eladják a keletieknek, így használják szeméttelepnek a kelet-európai országokat. Ezért Kelet-Európában jóval idősebbek az autók, mint Nyugaton. Ezeket a járműveket később Kelet-Európában kell kivonni a forgalomból, és ott kell ártalmatlanítani. A Nyugatról behozott járművek életkora egyébként átlagosan 13–14 év.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)