Pesti Srácok

Nagyon úgy fest, hogy Nyugat-Európa roncstelepe lettünk

Nagyon úgy fest, hogy Nyugat-Európa roncstelepe lettünk

A fejlett Nyugat úgy tesz a környezetvédelemért, hogy áthárítja Keletre a problémát. Az Európai Unió nyugati tagországaiban jelentősen több autó van forgalomban, mint a keleti országokban. Egy felmérés adatai arra is rávilágítanak, hogy a nyugati országok egyfajta autós szeméttelepnek használják a keleti államokat, hiszen végül itt vonják ki ezeket az autókat a forgalomból.

Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (European Automobile Manufacturers Association; ACEA) adatai szerint 2020-ban az Európai Unióban 550 autó jutott ezer lakosra. Az uniós átlagnál jóval több jármű jut ezer főre például Franciaországban (565) és Németországban (579) is, de Belgiumban (493) és Dániában (467) is jelentősen magasabb ez az arány, mint az EU keleti államaiban. Az unió keleti részén viszont jóval kevesebb autó jut ezer főre: Horvátországban például 428, Magyarországon pedig 404 személygépjárművet használhatnak, ha ezer főre vetítjük az adatokat.

A jelentés kitért arra is, hogy milyen mértékben nőtt az országok járműparkja. Romániában például 2019 és 2020 között 5,4 százalékkal emelkedett a forgalomban lévő autók száma. Ez részben annak is köszönhető, hogy a nyugati országok úgy tesznek a környezetvédelemért, hogy az elöregedett, megunt autóikat eladják a keletieknek, így használják szeméttelepnek a kelet-európai országokat. Ezért Kelet-Európában jóval idősebbek az autók, mint Nyugaton. Ezeket a járműveket később Kelet-Európában kell kivonni a forgalomból, és ott kell ártalmatlanítani. A Nyugatról behozott járművek életkora egyébként átlagosan 13–14 év.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!