Novák Katalin: elemi érdek, hogy minél előbb béke legyen és a háború ne eszkalálódjon
Elemi érdek, hogy minél előbb béke legyen és az ukrajnai háború ne eszkalálódjon – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az M1 aktuális csatornának nyilatkozva, a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban. A csütörtökön sugárzott beszélgetésben azt hangsúlyozta: a Kárpátalján élő magyarok ne csak élhessenek a szülőföldjükön még száz év múlva is, hanem legyen ott valóban magyar élet.
A magyarok érdekeit sorolva Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy akiknek el kellett menekülniük, visszatérhessenek, és használhassák az anyanyelvüket.
Most már több mint 100 napja tart ez a háború, amelynek még mindig nem tudunk napirendre térni a napi borzalmai felett
– mondta, hozzátéve: a másik oldalon látja az őszinte segítségnyújtást, elfogadást még ebben a nehéz helyzetben is. Arról is szólt, hogy Oroszország nem fogalmazott meg valódi háborús célkitűzést, Putyin orosz elnök még csak háborúnak sem nevezi a hadműveletet. Ezért senki se tudja megjósolni, hogyan zajlik a háború. Novák Katalin szerint, ami Magyarországon történik, az kihat a határainkon túlra és ugyanígy a határokon túl történő események is kihatnak ránk. Természetesnek nevezte, hogy az, hogy túlvan az ország egy hosszan elhúzódó koronavírus-járványon, háború dúl a szomszédban, világszerte a gazdasági helyzet nehezebb a korábbinál, és kihívásokkal szembesülnek az emberek, a politikai hangulat felforrósodásához vezet. Arra a kérdésre, tervezi-e feléleszteni azt a hagyományt, hogy rendszeresen egyeztet ellenzéki pártokkal, azt mondta: feladatának érzi, hogy igyekezzen megtalálni a hangot mindenkivel, aki vevő arra, hogy megtalálja vele a hangot. Hozzátette: szűkítőnek érzi azt a megközelítést, hogy a pártoktól kellene várni a nemzet egységének megvalósítását, mivel azok különböző nézeteket valló csoportok, amelyek markánsan különböző álláspontjai ütköznek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy feladatának tekinti ezek megismerését és lehetőségekhez képest megértését, aminek meg fogja találni a módját a jövőben. Megjegyezte: az államfői tisztség lehetőséget ad a távolságtartásra a napi aktuálpolitikai történésektől, 10 év kormányzati munka után ezt örömmel is teszi. Szerinte kinyílik az a perspektíva, amely az ezen túlmutató magyar világot jelenti és ott még sok feladat vár rá. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek a centivel méricskélést, és egyetért az elődje által képviseltekkel: ha száz jó törvényt tesznek elé, akkor százat fog alárni, míg ha száz rosszat, akkor százat küld vissza.
A legjobb meggyőződésem alapján fogok dönteni
– mondta, megjegyezve: ha az lenne az ambíciója, hogy ússza meg az ötéves mandátumát és ez alatt az idő alatt senkivel se legyen konfliktusa, akkor nem a közéleti pályát választotta volna. Novák Katalin kitért rá: a demokrácia elsősorban azt jelenti, hogy érvényesül az embereknek az akarata, ezért a választás egy fontos fokmérő, és ha demokratikus úton az emberek kinyilvánítják az akaratukat és döntenek, akkor utána azt irányadónak kell tekinteni.
Sokszor tapasztalom azt, hogy sokan megsértődnek és azért haragszanak az emberekre, mert nem úgy döntöttek, mint ahogy ők gondolkodnak, és azért tekintenek valamit antidemokratikusnak vagy demokráciaellenesnek, mert az emberek nem az ő álláspontjukat választották
– fogalmazott. Úgy vélte, ez alapvetően nem demokratikus megközelítés, és ha az embereknek lehetőségük van döntéseket hozni, akkor ezeket a döntéseket el kell fogadni és le kell vonni a következtetéseket.
Az elfogadásban nem mindenki áll túl jól Európában sem, Magyarországon sem feltétlenül, és előszeretettel kiáltanak ki valamit azért demokráciaellenesnek, mert nekik nem tetszik
– tette hozzá. Az államfő elmondta: bár nehéz a brüsszeli működés megítélése, úgy látja, ott egy olyan vízfej alakult már ki, amely elsősorban saját magának a fenntartásában és a további erősítésében érdekelt, és ez sokszor a hatékony és jó döntésekkel szembe megy.
Európában érdemes szem előtt tartani, hogy szuverén nemzetállamok döntöttek úgy, hogy bizonyos területeken összehangolják egymással az érdekeiket és a lépéseiket, de nem szabad a szuverén nemzetállamoktól elvenni sem a szuverenitást, sem a nemzetállami jelleget
– magyarázta. Közölte: a családpolitika válasz arra a súlyos kérdésre, hogy miért nem vállalnak a fiatalok annyi gyermeket, ahányat szeretnének.
Fontos kérdés, hogy miként tudnánk segíteni azoknak, akik nem érzik a támogatást, azoknak, akiknek anyagi nehézségeik vannak, ezért nem tudnak gyermeket vállalni, azoknak, akik meddőségi problémákkal küzdenek, vagy éppen azoknak, akiknek már vannak gyerekeik, de van valami akadálya annak, hogy tovább bővítsék a családot
– sorolta. Hangsúlyozta: az, ahogy igent mondtunk az életre, az, ahogy igent mondtunk a családra, az, ahogy megéljük a családokat a mindennapokban, ez egy kulturális kérdés, és a magyarok ebben erősek, nekünk fontos a családunk. Nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem arra, hogy a család témáját felvesse, mert ez elengedhetetlenül fontos – jelentette ki. Az államfő arról is beszélt, hogy jó irányba mozdultak el a demográfiai mutatók, Magyarország sokat fordít családtámogatásra, és ez nem döntötte romba a magyar gazdaságot, éppen ellenkezőleg: az egymillió új munkahelynek köszönhetően a gyermeket vállaló családok dolgozni is tudnak. Kiemelte: öt év múlva egy mosolygós Magyarországot szeretne látni, egy, a saját értékeire büszke, azokért kiálló és ugyanakkor mások iránt is nyitott Magyarországot.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
