Pesti Srácok

Kijev megfenyegette az amerikai és európai bankokat

Kijev megfenyegette az amerikai és európai bankokat

Zelenszkij szerint „háborús bűnöket” követnek el azok a bankok, amelyek nem szakították meg minden üzleti kapcsolatukat Oroszországgal, az ukrán elnök ezért felszólította az amerikai és európai bankvezetőket, hogy szakítsák meg kapcsolataikat az orosz olajjal kereskedő csoportokkal, sőt, Kijev azt is bejelentette, hogy kész perre vinni az ügyet. Igen, ezt komolyan gondolják.

Oleg Usztenko, Zelenszkij gazdasági tanácsadója levélben kérte a bankárokat, köztük Jamie Dimont, a JPMorgan Chase és Noel Quinnt, a HSBC vezetőjét, hogy hagyjanak fel az orosz olajjal kereskedő vállalatok finanszírozásával, és ne adjanak el részvényeket az államilag támogatott Gazprom és Rosznyeft olaj- és gázipari csoportokban – írja a Financial Times nyomán az Index. A lap szerint a Citigroupnak és a Crédit Agricole-nak is címzett levelekben a bankokat azzal vádolják, hogy „meghosszabbítják” a háborút azzal, hogy hitelt nyújtanak az orosz olajat szállító vállalatoknak. A Financial Timesnak adott interjújában Usztenko elmondta, hogy az ukrán igazságügyi minisztérium a háború befejezése után be fogja perelni a bankokat a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Mint mondta, az ukrán biztonsági szolgálatok információkat gyűjtenek az orosz fosszilis energiahordozókat támogató pénzintézetekről.

– mondta a tanácsadó, azzal érvelve, hogy az orosz olaj- és gázbevételekből finanszírozzák az ukránok ellen használt rakéták előállítását és beszerzését.

PestiSracok facebook image

A lap azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság nem folytathat vizsgálatot, illetve nem emelhet vádat kormányok vagy vállalatok ellen, csupán a szervezetek egyes tagjai ellen. Az HSBC és a Crédit Agricole vagyonkezelői ágai részesedéssel rendelkeznek a Gazprom és a Rosznyeft orosz állami olaj- és gázipari cégekben. A Citigroup azonban hitelkeretet nyújt az orosz olaj- és gázipari óriáscégnek, a Lukoilnak és az orosz olajjal kereskedő Vitolnak. A JPMorgan szintén hitelt biztosít a Vitolnak, míg a vállalathoz tartozó Russian Securities befektetési alapjának részesedése van a Gazpromban, a Sberbankban és a Rosznyeftben, amelyeket a Kreml legfontosabb gazdasági eszközei között említenek.

A JPMorgan azonban közleményében közölte, hogy aktív szerepet játszott a nyugati szankciók végrehajtásában. A Citigroup és a Crédit Agricole nem reagált közvetlenül Usztenko megjegyzéseire. Az HSBC nem kívánt nyilatkozni. A HSBC és a Citigroup tárgyalásokat folytat potenciális felvásárlókkal a helyi üzletágaikról. Magánszemélyként a bankárok megjegyezték, hogy a szankciók, illetve egyes részvények kereskedésének felfüggesztése miatt nem tudtak eladni egyes oroszországi érdekeltségeikből. A Vitol közölte, hogy az ukrajnai invázió kezdete óta 80 százalékkal csökkentette orosz olajüzletágát, és a fennmaradó mennyiségek mind megfelelnek a nyugati szankcióknak, amelyek célja az orosz olaj áramlásának fenntartása volt.

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)