Pesti Srácok

Romániát sem kíméli az aszály: 214 településén ivóvízkorlátozás van, és még 345-ben száradtak ki kutak

Romániát sem kíméli az aszály: 214 településén ivóvízkorlátozás van, és még 345-ben száradtak ki kutak

A víztartalékok apadása miatt Románia 214 településén vezettek be korlátozásokat az ivóvízhasználatban - közölte kedden a Román Vizek Országos Hatósága (ANAR), amely egyben felelős vízhasználatra szólította fel a lakosságot. A hatóság megállapította, hogy az aszály és a megnövekedett vízhasználat miatt az ország víztartalékai apadnak, de egyben meg is nyugtatta a lakosságot, hogy elég víz van mindenki számára, aki közüzemi hálózatból kapja az ivóvizet.

A közlemény szerint a legfontosabb 40 víztározó feltöltöttségi szintje 77,36 százalékos, ezekben jelenleg 3,35 milliárd köbméter vizet tárolnak. A hatóság az Országos Vízügyi és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) előrejelzése alapján megállapította, hogy Báziásnál, ahol a Duna eléri Romániát az 5350 köbméter/másodperces sokéves júliusi átlag kevesebb mint a feléig csökken a Duna vízhozama, mely másodpercenként alig 2150 köbméter lesz a hónap végére.

A hatóság becslése szerint július végére átlagosan 70 százalékra csökken a vízellátásban fontos szerepet játszó 40 víztározó töltöttségi szintje.

Az ANAR 17 megyét - elsősorban Kárpátokon kívülieket - jelölt meg, amelyekben korlátozni kellett a vízhasználatot, de Bihart, Hunyadot és Szebent is a problémás megyék közé sorolta. Megjegyezte: e megyék 214 településén azért kellett korlátozásokat bevezetni, hogy fel tudják tölteni az ivóvíz tárolására használt tartályokat. A fogyasztás ugyanis meghaladta az ivóvízforrások vízhozamát. Mint közölte: további 11 megye 345 településén apadt el a víz a kutak egy részében. E megyék között Hunyadot és Szilágy megyét is említette. Közölte: a hatóságok tartálykocsikban szállítanak vizet ezekre a településekre, és a kutak kitakarításához is segítséget nyújtanak.

PestiSracok facebook image

Hétfő estétől tartálykocsiról biztosítják az ivóvizet a Kolozsvárral szomszédos Györgyfalván is, ahol azonban nem a források elapadása, hanem egy baleset idézett elő vízhiányt. Egy üzemagyagot szállító katonai tartálykocsi épp a falu víztartálya fölött szenvedett balesetet, és az elfolyt nyolc tonna üzemanyag egy része beszivárgott a víztartályba.

Forrás: MTI, fotó: agroinform

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.