Pesti Srácok

Vakhittel ragaszkodik a szankciókhoz az EU

Vakhittel ragaszkodik a szankciókhoz az EU

Ma íratta alá a gázfogyasztásuk visszafogását a tagállamokkal az Európai Unió, és ezzel elismerte, hogy nem képes végrehajtani az energiaügyi fogadkozásait. Ugyanezen a napon az Európai Tanács újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel – az indoklás szerint – nem történt előrelépés a Donyec-medencei rendezést célzó minszki megállapodások végrehajtásában. Hiába mutat mást a valóság, még mindig ragaszkodnak ahhoz az elmélethez, hogy a szankciók Oroszországnak fájnak igazán, és nem nekünk.

Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a második minszki megállapodást, és a szankciók időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel a végrehajtás még mindig várat magára, az ET további hat hónapra meghosszabbította a szankciókat a közlemény szerint. A korlátozó intézkedéseket az EU „az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre” válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és fegyverbehozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és kőolajfeltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. Az Európai Tanács ismét teljes mellszélességgel és bő pátosszal kiállt Ukrajna mellett, valamint felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a háborúval és vonuljon vissza Ukrajna teljes területéről.

Emlékezetes, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy hete azt írta: az Oroszország elleni szankciók hatékonyak, csak még várni kell, mire rendesen hatni kezdenek...

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.