Pesti Srácok

A kirakatok világítását is lekapcsoltathatják Németországban az energiaválság miatt

A kirakatok világítását is lekapcsoltathatják Németországban az energiaválság miatt

Az energiafogyasztás csökkentése érdekében az üzletek kirakatainak világítását is kikapcsoltathatják éjszakára Németországban szeptembertől a kormány új terve szerint, amely azonban a kiskereskedelmi ágazat vezető érdekképviseletének keddi állásfoglalása szerint biztonsági kockázatokkal fenyeget. A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) a kirakatok este 22 és reggel 6 óra közötti elsötétítése mellett a reklámfelületek kivilágításának tervezett tilalmát is bírálja.

– emelte ki Stefan Genth, a Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) ügyvezetője a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki a szakember. Mint mondta, az ágazat szereplői maguktól is takarékoskodnak az energiával: az üzletekben nyáron az eddiginél kevésbé hűvösre állítják a légkondicionálókat, télen pedig alacsonyabbra állítják majd a fűtést. Stefan Genth rámutatott, hogy a gazdasági minisztériumban kidolgozott tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy csak 19 Celsius fokra fűtsék fel a helyiségeket. Jelezte: az ágazat azzal a tervezett új szabállyal is egyetért, miszerint a fűtési szezonban nem szabad állandóan nyitva tartani az utcára nyíló ajtókat. Az éjszakai világítás tilalmával viszont nem értenek egyet. Mint mondta, meg kell találni az energiatakarékosság és a biztonság elve közti helyes arányt, mert gond lehet abból, ha teljesen elsötétülnek a belvárosok.

A HDE ügyvezetője kiemelte, hogy az energia drágulása súlyos teher és mindenkit érint az ágazatban. Így például egy szupermarket, amely tavaly 70 ezer eurót költött hűtésre, légkondicionálásra és fűtésre, most már 140 ezer eurós költséggel számolhat, és ha az áremelkedés az eddigi ütemben folytatódik, akkor hamarosan 200 ezer euró lesz az energiaszámlája.

– mondta az ágazati érdekképviselet vezetője.

A szövetségi kormány szerdai ülésén napirendre kerülő javaslat egy sor további elemet is tartalmaz, a többi között részletes szabályrendszert a közintézmények fűtéséről. Ebben szerepel például, hogy egyáltalán nem szabad majd fűteni a bejárati előcsarnokokban, várótermekben és minden olyan helyiségben, amely nem állandó tartózkodásra szolgál. Az állandó tartózkodásra való helyiségekben a munka jellegéhez igazítják a szabályokat, így a túlnyomórészt ülő tevékenységekre használt helyiségeket legfeljebb 19 Celsius fokra szabad majd felfűteni, és legfeljebb 12 Celsius fok lehet mindenütt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek. A kórházakban, iskolákban, bentlakásos otthonokban és egyéb szociális intézményekben nem kell lejjebb állítani a fűtést. A tervek között szerepel az is, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását.

Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával "gazdasági háborút" folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.