Pesti Srácok

Az USA sikertörténetnek akarja eladni, hogy több mint húsz év kellett nekik az al-Káida vezetőjének likvidálásához, aki az afgán főváros gazdagnegyedében "húzta meg magát"

Az USA sikertörténetnek akarja eladni, hogy több mint húsz év kellett nekik az al-Káida vezetőjének likvidálásához, aki az afgán főváros gazdagnegyedében "húzta meg magát"

Éveken keresztül bujkált Afganisztán zord hegyvidékén a vasárnap Kabulban likvidált Ajmán az-Zaváhíri, az al-Káida terrorszervezet vezetője, aki életének utolsó hónapjait az afgán főváros egyik elegáns, kifejezetten biztonságosnak számító negyedében töltötte, a tálib mozgalom több vezető tisztségviselőjének közeli szomszédságában.

A tálibok az Egyesült Államokkal 2020-ban aláírt dohai megállapodásban azt ígérték, hogy nem adnak menedéket az al-Káida tagjainak az ország területén. Csaknem egy évvel az amerikai csapatok kaotikus kivonulása után felmerül a kérdés, hogy milyen szerepe volt a tálib vezetésnek abban, hogy a 2001. szeptemberi, csaknem 3000 halálos áldozattal járó egyesült államokbeli terrortámadások egyik fő szervezőjének tartott Zaváhíri menedékre lelt Afganisztánban. Amerikai drónról kilőtt Hellfire rakéták végeztek a 71 éves terrorista vezetővel, amikor vasárnap reggel kilépett egy két- vagy háromemeletesnek tűnő, fákkal és szögesdrót kerítéssel körülvett kabuli ház erkélyére.

A Serpúr nevű városrészben jellemzően tágas, kertes házak vannak, helyenként úszómedencével, és néhány kilométerre van az Egyesült Államok és több más NATO-ország nagykövetsége. Korábban Hamid Karzai és Asraf Gáni volt afgán elnök, illetve Afganisztánban aktív nemzetközi segélyszervezetek tisztségviselői is építtettek arrafelé maguknak házat, manapság pedig több tálib vezető lakik ott a családjával – mondta el egy kabuli rendőrségi tisztségviselő. Amerikai források szerint Washington több alkalommal is megbizonyosodott arról, hogy Zaváhíri és családja – a felesége, a lánya és az unokái – abban a bizonyos kabuli házban tartózkodnak. Az amerikai hatóságok azt észlelték, hogy Zaváhíri nem hagyja el a házat, és többször is azonosították őt azon az erkélyen, ahol aztán a végső csapást mérték rá. Egy környéken lakó nő a Reuters hírügynökségnek elmesélte, hogy a házuk óvóhelyére siettek, amikor hallották a robbanást vasárnap. Később a háza tetejéről szétnézve nem tapasztalt a környéken semmiféle felfordulást vagy mozgolódást, ezért feltételezte, hogy ismét valamilyen rakétacsapás történhetett, ami nem ritka esemény az afgán fővárosban.

A Reuters értesülése szerint Zaváhíri néhány hónappal a tavaly augusztusi tálib hatalomátvétel után költözött "nagyon biztonságos helyre" Kabulban. Korábban – 2001 után – jellemzően a Hilmend tartománybeli hegyekben élt. Ugyan igyekezett kerülni a feltűnést, mégis több alkalommal átlépett pakisztáni területre is – állította a névtelenül nyilatkozó magas rangú tálib vezető. 2006 januárjában a CIA légicsapást mért egy falura Bádzsaúr pakisztáni törzsi régióban, abban a hitben, hogy Zaváhíri épp ott tartózkodik. A támadásban legalább tizennyolc falusi meghalt, de a terrorista vezetőt nem sikerült likvidálni. Zaváhíri azt követően lett az al-Kaida vezetője, hogy amerikai különleges egységek 2011-ben végeztek a szervezet korábbi irányítójával, Oszáma bin Ládennel pakisztáni rejtekhelyén.

PestiSracok facebook image

Az AP amerikai hírügynökség washingtoni hírszerzési forrásokból úgy értesült, hogy Zaváhírit Szirádzsuddín Hakkáni tálib vezető egyik közeli munkatársának házában ölték meg. A Hakkáni-hálózat a Hakkáni családhoz köthető iszlamista lázadó csoport, az 1980-as években a szovjet erőkkel, az utóbbi húsz évben pedig az amerikai, illetve NATO-vezetésű csapatokkal és az előző afgán kormánnyal szemben harcoltak. Szirádzsuddín Hakkáni 2016 óta a tálib mozgalom helyettes vezetője, tavaly augusztus óta pedig belügyminiszter. Fejére a washingtoni kormány 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki. A hírek szerint azonban a kelet-afganisztáni Hoszt tartományból származó Hakkáni-hálózatnak többekkel nézeteltérése van a tálib vezetésen belül, elsősorban a déli Hilmend és Kandahár tartománybeli tagokkal. Jerome Drevon, az International Crisis Group vezető elemzője elmondta, hogy a tálib mozgalmon belül általános a hatalmi harc amiatt, hogy ki milyen pozíciót kapjon, illetve hogyan viszonyuljanak a nemzetközi közösséghez, ezért nem is lenne meglepő, ha kiderülne: valóban a Hakkáni-hálózathoz köthető házban élt Ajmán az-Zaváhíri.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Mazhar Ali Hán

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.