Elege van a háborúból a német szociáldemokratáknak
A németek többségének nem tetszik, hogy fel kell áldozniuk mindenüket Ukrajnáért, és ez lassan a kormánynak is feltűnik. Egyre gyakoribbak a szankcióellenes, valamint a fegyverszállításokat ellenző tiltakozások. Legutóbb Brandenburgban fogadták meglehetősen dühösen Olaf Scholzot a demonstrálók, akik árulónak nevezték a kancellárt, sőt, egyenesen arra szólították fel, hogy meneküljön az országból. Nos, így, a népfelkeléshez közeledve úgy tűnik, hogy a német politikusok is felismerték, hogy nem éri meg gazdasági öngyilkosságba kergetni az országot, és már ők is kezdenének kihátrálni a háborús pszichózisból, de mint tudjuk, késő, hiszen éppen ők mondták ki: aki a béke pártján áll, az Putyin embere. Vagy ez a múlt megváltozott?
Olaf Scholz hónapokon keresztül azt hangsúlyozta, hogy Németország nem lehet részese a háborúnak – nyilatkozta szombaton a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak Jan Dieren, a kormánypárti szociáldemokraták (SPD) parlamenti képviselője. A politikus arra reagált, hogy előző nap az SPD baloldali szárnyához tartozó parlamenti, európai parlamenti és tartományi parlamenti képviselők felhívást tette közzé, amelyben mielőbbi fegyverszünetet sürgetnek Ukrajnában, és a béketárgyalások megkezdését Kijev és Moszkva között – írja a Magyar Nemzet.
A felhívást nem Scholz kancellárhoz intéztük, sokkal inkább a szeptember 1-jei háborúellenesség napja alkalmából
– közölte Jan Dieren, aki szerint a nyílt levelükkel nem tértek el az SPD hivatalos békepárti politikájától. Felhívásukban hangsúlyozzák: Oroszországot követett el agressziót Ukrajna ellen, és szolidaritást vállalnak a megtámadott országgal, de a háború kiterjedésétől, a NATO beavatkozásától, egy harmadik világháborútól, atomkatasztrófától tartanak.
Ezért minden Ukrajnába irányuló fegyverszállítás előtt meg kell fontolni, hol a vörös vonal, amelynek átlépését a háborúba való belépésként értékelhetné Oroszország. A repüléstilalmi övezet létrehozása, a harckocsik és vadászgépek küldése bizonyára a határ átlépését jelentené
– figyelmeztet a nyílt levél, amelynek legnevesebb aláírói Thomas Westphal, Dortmund főpolgármestere és Reinhold Wetjen, az SPD brémai tartományi frakcióvezetője. A felhívást mintegy háromtucatnyian látták el kézjegyükkel.
Olaf Scholz az ukrán függetlenség napja alkalmából közölt szerdai videoüzenetében kiemelte, hogy Németország az önjáró lövegektől a légvédelmi rendszerekig továbbra is hónapról hónapra szállít fegyvereket Ukrajnának. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyanaznap azt mondta, több „igazi fegyver” kellene Németországtól, például Leopard harckocsik és MARS–II rakéta-sorozatvetők.
Míg a német kormányban a Zöldek támogatják a leghangosabban a fegyverszállításokat, a legnagyobb erőt képviselő szociáldemokraták – beleértve a kancellárt – sokáig ódzkodtak ettől, főleg a háborúellenes baloldali szárny ellenkezése miatt. Scholz végül beleegyezett a nehézfegyverek küldésébe, mondván: ez a német lakosság akarata. A németek 49 százaléka azonban egy júniusi felmérés szerint inkább békepárti, velük szemben 19 százalék folytatná a háborút. A kancellár többször világossá tette: a háborút nem lehet békediktátummal lezárni, csakis olyan megállapodásról lehet szó, amelyet Ukrajna elfogad. A háborúellenes SPD-tagok szerint azonban nem a harcok, hanem a diplomácia ideje jött el; ellenkező esetben recesszió, munkanélküliség, magas infláció és energiaválság vár Európára. Az EU-nak és tagállamainak a fegyverszünet tető alá hozására kellene törekedniük, ehhez pedig olyan semleges országok részvétele is szükséges, mint Kína, amely közvetítőként járhatna el. Nem aratott osztatlan sikert a nyílt levél a Zöldek körében és az ellenzéki konzervatív, szintén háborúpárti Kereszténydemokrata Unióban (CDU).
Miközben az SPD béketárgyalásokat sürget, Putyin katonákat mozgósít, hogy Ukrajnát eltüntesse a föld színéről
Néhány héttel ezelőtt azonban Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellár is úgy vélte, nem szabad eleve békediktátumnak minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz. Így például abszurd az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím-félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. Miután nemrég tárgyalt a barátjaként számontartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Schröder kijelentette: az orosz vezetés tárgyalással zárná le az Ukrajna ellen indított háborúját. A volt kancellárt rengeteg bírálat érte az elmúlt fél évben saját pártján belül is, amiért szoros kapcsolatot tart fenn Putyinnal és vezető tisztségeket tölt be orosz vállalatokban. Ennek ellenére egyelőre nem zárták ki a pártból.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
